Az MNB úgy fogalmaz: a nemzetközi gyakorlat és a hazai tapasztalatok alapján indokolt, hogy a jegybank legyen a makroprudenciális politika elsődleges felelőse. A feladatok ellátásához szükséges, hogy az MNB kellően széleskörű és jól elhatárolt szabályozó eszközöket kapjon. Ugyancsak indokolt, hogy a tágabb értelemben vett pénzügyi stabilitási felelősségeket és eszközöket az MNB alatt vonják össze.
Az új, integrált felügyelet kiemelt célja, hogy megteremtse a pénzügyi rendszer stabilitását és biztosítsa a pénzügyi közvetítőrendszer gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulását. Az Európai Központi Bankra épülő Bankunió is ebbe a fejlődési irányba mutat - fogalmaznak a húszoldalas vitaanyagban.
Az MNB javaslata szerint a PSZÁF részleges vagy teljes integrációja az új jegybanktörvény tavaszi parlamenti ülésszakban történő elfogadása mellett 2014. január 1-jei hatályba lépéssel valósulhatna meg.
| A PSZÁF még tanulmányozza az MNB vitaanyagát a pénzügyi felügyelet jegybankba integrálásáról, álláspontját a lehető leghamarabb kialakítja - közölte a felügyelet. |
A vitaanyagban az MNB kifejti: a 2008-ban kezdődő válságot megelőző időszakban Magyarország az állam és a háztartások túlzott eladósodása következtében rendkívül sérülékennyé vált, ebben és a devizahitelek általános elterjedésében a pénzügyi rendszer szabályozásában és felügyeletében meglévő hiányosságok is szerepet játszottak. Az MNB álláspontja szerint Magyarországon a jelenlegi felügyeleti intézményi struktúra és a hozzá kapcsolódó jogosítványok továbbra sem biztosítják megfelelően a rendszerszinten felmerülő problémák időbeli beazonosítását, illetőleg az azokkal szembeni gyors és hatékony beavatkozás lehetőségét - indokolja az MNB a PSZÁF integrálásának szükségességét.
A jegybank indokoltnak tartja továbbá, hogy a tágabb értelemben vett pénzügyi stabilitási felelősségek és eszközök is kerüljenek összevonásra az MNB alatt: a jelenleg a PSZÁF által gyakorolt egyedi intézményi felügyeleti tevékenység is kerüljön a jegybankhoz. Ennek előnye az MNB szerint, hogy mind a makro- és mikroprudenciális felügyelet, mind pedig a monetáris politika tágabb információs bázishoz juthat, javulhatnak az egyes döntések előkészítésének feltételei. Ezen túl konzisztensebbé válhat a pénzügyi közvetítőrendszer felé történő hatósági fellépés és tágabb eszköztár áll a jegybank közvetlen befolyása alatt az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válságok megelőzésére vagy a már bekövetkezett válsághelyzetek gyors és eredményes megoldására - fogalmaznak.
Az MNB álláspontja szerint a PSZÁF fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti valamint tőke- és biztosításfelügyeleti funkciói is integrálhatóak a jegybankba. Ugyanakkor megjegyzik, a piacfelügyelet az intézmények tevékenységével és az általuk kibocsátott és forgalmazott termékekkel, szolgáltatásokkal foglalkozik, beleértve azok engedélyeztetését, megfelelő minőségüknek és átláthatóságuknak biztosítását, valamint a tisztességes verseny céljából a piacbefolyásolás és bennfentes kereskedelem elleni hatósági fellépést. Ezen funkciók jegybankba integrálásából fakadó lehetséges monetáris vagy makroprudenciális szinergiák várhatóan nem lennének jelentősek, ezért megfontolandó lehet a funkció ellátása különálló szervezetben.
A vitaanyagban a jegybank emlékeztet: a piacfelügyelet külön szervezetben működése nem lenne egyedi a fejlett országok felügyeleti struktúráit szemügyre véve. Az egyik legjellemzőbb példa a különálló értékpapír-piaci felügyeletre az Egyesült Államokban a többi hatóságtól függetlenül működő Securities and Exchange Commission (SEC). Az Európai Unió tagállamai közül kilencben ellenőrzi külön hatóság a tőke- és értékpapírpiacokat, azonban ezekben az országokban rendszerint valamilyen más felügyeleti funkcióval (prudenciális tőkepiaci felügyelet (Franciaország), fogyasztóvédelem (Belgium, Egyesült Királyság és Hollandia)) összevonva működik.
.
Az Integritás Hatóság közzétette a legmagasabb kockázatú vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek listáját csütörtökön a honlapján. 
