A Kúria döntése

A Kúria múlt hét csütörtöki ítélete értelmében ugyan semmissé nyilvánította a szerződést, de utólag beillesztette az árfolyamrésre vonatkozó részt és visszamenőleg érvényessé tette a szerződést. Ahogy korábban megírtuk, a szerződés semmisségének 3 jogkövetkezménye lehet: az egyik az eredeti állapot visszaállítása, a második, hogy az érvénytelenség okát kiküszöbölik, és a szerződést érvényesnek nyilvánítják, a harmadik pedig ha a szerződés egyébként jól működik, de például az írásbeliség követelményének megsértésével jött létre, a bíróság a szerződést érvényessé nyilvánítja.

A múlt heti döntés tehát az volt, hogy semmissé nyilvánították a szerződést, kiküszöbölték az érvénytelenség okát és visszamenőleg érvényessé tették a szerződést. Ez azt jelenti, hogy a Kúria a második megoldást választotta. Egy szakjogász szerint azért döntött így a Kúria, mert az első lehetőség, tehát az eredeti állapot visszaállítása mindkét felet rossz helyzetbe hozta volna.

Az egy százalékos eltérés csak erre az egy szerződésre vonatkozik, minden egyes ügyfélnek külön-külön kell eljárnia saját ügyében. Más bankoknál valószínűleg nem is 1 százalékos lenne az árfolyamrés, mert nem azzal számoltak a a teljes hiteldíj mutatóban (THM), vagy az is elképzelhető, hogy nem együtt változott a vételi és az eladási ár - ez ugyanis a bank döntése, amit nem szabályoztak.

Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az ügyfél és a bank elszámolnak egymással. Ennek részeként az ügyfél visszakapja majd az árfolyamrés két százalékra emelésének időpontjától az arra kifizetett összeg felét, a bank pedig a per alatt nem fizetett részleteket fogja követelni. Ezután az ügyfél szerződésszerűen - amelyben már 1 százalékos lesz az árfolyamrés -  törleszt majd tovább.

Mi lesz a többi szerződéssel?

Bár az ítélet már egy hete ismert, újabb tisztázásra szorul az azóta tett félreérthető nyilatkozatok és félrevezető híresztelések miatt. Mindenekelőtt nagyon fontos tisztázni, hogy az ítélet csak és kizárólag erre a szerződésre vonatkozik - erősítette meg több jogász is a Privátbankárnak.

Szerdán Darák Péter,  a legfelsőbb bírói fórum elnöke sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban elmondta: a múlt heti kúriai döntés egy bizonyos szerződésre vonatkozott, arra pedig nincs lehetőség, hogy a bírákat a bírósági szervezet bármely tagja utasítsa, vagy akár csak kérje az egyes eljárásokban a végrehajtások felfüggesztésére.

Darák Péter

A főbíró ezt arra reagálva mondta, hogy szerda délelőtt Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa levélben kérte a Kúriát és a Magyar Közjegyzői Kamara és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökét, hogy a végrehajtók hívják fel az adósok figyelmét arra a tényre, hogy a követelés pontosítása érdekében kérhetik a végrehajtási eljárások felfüggesztését a végrehajtást elrendelő bíróságoktól.

Darák Péter ezzel a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közleményére is reagált, amely azokra az szerződésekre, amelyeknél már végrehajtás folyik, az adós kérhesse annak felfüggesztését. Ezt azzal indokolja a kamara, hogy a végrehajtás egy konkrét összegre szól, amiben az árrés is benne van, és ez hibás lehet.

Mit jelentene a végrehajtás felfüggesztése?

Ezen a ponton érdemes azt is tisztázni, hogy ez csupán egy javaslat a kamarától. Ahhoz azonban, hogy megállapítsák a helyes végrehajtási összeget, jogerős ítélet kell, ennyi időre állna le a végrehajtás, aztán az új összeg alapján folytatódna. Az OTP dönthet úgy, hogy minden szerződésben érvényesíti az egy százalékos árrést, de végig is csinálhatja a pert minden egyes adóssal külön-külön - ezeknek a vége valószínűleg hasonló döntés lenne, mert a Kúria döntésének valószínűleg nem mondana ellent az elsőfokú bíróság.

Egy szakértői számítás szerint nagyságrendileg havonta 500 forintról van egyébként szó. Például egy 12 millió forintos hitelnél havi 500 forint terhet jelent az adósnak az 1 százalékos árfolyamrés. Amennyiben az árfolyamrés 2 százalékra emelkedik, a havi többletteher szintén 500 forint, ez jár vissza a hitel felvevőjének.

Semmilyen hatással nincs a többi szerződésre ez a döntés

A Kúria döntése azonban csak erre az egy szerződésre maximalizálta az árfolyamrést 1 százalékban. Az árfolyamrésre vonatkozóan egyébként semmilyen szabályozás nincs, még az sem kötelező, hogy a vételi és az eladási ár együtt mozogjon - mondta a szakjogász.

Mivel Magyarországon nincs precedensjog, és a devizahiteles-per nem közérdekű volt, ezért az semmilyen formában nem vonatkozik más szerződésekre - persze egy Kúria-döntés hatással lehet a későbbi bírósági  döntésekre, a Kúria csütörtöki döntéséből messzemenő következtetéseket mégis korai lenne levonni.

A közvéleménynek lehet, hogy tetszik, de jogilag semmi értelme

Darák Péter reagált Orbán Viktor pénteki rádiós nyilatkozatára is. A miniszterelnök a szokásos péntek reggeli interjújában arról beszélt, hogy a kormány szembenézett a devizahitelek problémájával, az igazságszolgáltatásnál azonban ez nem tapasztalható. Ezzel kapcsolatban Darák Péter elmondta: a nagyobb ügyekben a politikai megszólalások elkerülhetetlenek, ám ez az ítélkezést nem befolyásolhatja. A bírósági ügyek mögött társadalmi jelenségek állnak, amelyek politikai vetületeit a politika értékelheti. Ezt a jelenséget a bíróságoknak nincs módjuk visszaszorítani, csupán annyit tehetnek, hogy nem engedik befolyásolni döntéseiket.

Darák Péter kiemelte: ha egy új problémakör eljut a Kúriához, nem lehet azt várni a legfelsőbb bírói fórumtól, hogy azonnal reagáljon a társadalmi kérdésekre és megoldja őket. A Kúria egyébként is egyedi ügyekben, többnyire a jogerős másodfokú döntések ellen benyújtott felülvizsgálati indítványokról dönt. Nem vonhatja el az ügyeket az alsóbb fokú bíróságoktól.

Senki nem vitatja a devizahiteles konstrukció egészét

A miniszterelnöki nyilatkozat azon részletével kapcsolatban, amely szerint az igazságszolgáltatásnak azt a jogi kérdést kellene vizsgálnia, hogy hibás termékek voltak-e a devizahitelek, a főbíró megjegyezte: a közvélemény számára jól érthető ez a felvetés, ám ebben az ügycsoportban jogilag nehezen megragadható.

A Kúria a tisztességtelen szerződéses kikötések ügyében év elején fordult az Európai Bírósághoz, döntés jövőre várható. Vannak folyamatban a devizahitelezés más részkérdéseivel kapcsolatos perek is a Kúrián, ám olyan ügy jelenleg nincs, amelyben a devizahiteles konstrukció egészét vitatnák a felek - mondta Darák Péter, főbíró egy sajtótájékoztatón.

Darák Péter arra figyelmeztetett: a hatalmi ágak elválasztásának egyik alapkövetelménye a bírói függetlenség, politikai nyilatkozatok az ítélkezést nem befolyásolhatják.