Illetéket kell fizetni egy ingyenes szolgáltatás után
| A pénzügyi rezsicsökkentésről szóló fideszes törvényjavaslatot este fogadta el az Országgyűlés: eszerint jövő februártól minden banknak biztosítania kell, hogy ügyfelei havonta legalább kétszer ingyen vehessenek fel készpénzt, összesen százötvenezer forintot az automatákból. Részletek >> |
A Kossuth Rádió 180 perc műsorában kedden Kovács Levente azt mondta, az ingyenes készpénzfelvétel a bankoknak 42 milliárd forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget, a társadalomnak 100 milliárd forintos pluszköltséget jelent.
A főtitkár igazságtalannak nevezte azt a rendszert, hogy a bankoknak olyan ingyenes szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely után tranzakciós illetéket kell fizetni. "Ez olyan, mintha társadalmi munka után adót szedne az állam a társadalmi munkát végzőtől" - fogalmazott Kovács Levente.
Szavai szerint az állam egy költséges és nem hatékony rendszer létrehozását írta elő a törvénnyel. A megoldás szerinte az lenne, ha a bankkártyaműveletekre eltörölnék a tranzakciós illetéket, mert ez biztosíthatná a készpénzfelvétel ingyenességét - hiszen a bankok többsége biztosította ezt addig, amíg nem volt illeték -, egyben megszüntetné a bankkártyahasználat illetékkötelezettsége miatti, a gazdaságot szürkítő hatást.
Kovács Levente utalt arra, hogy a bankoknak egy bonyolult nyilvántartási rendszert kell létrehozniuk a törvény szerint, annak nyilvántartására, hogy egy ember csak egy bankszámlára igényelhesse a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét.
Az árfolyamgát sikeres - remélhetőleg a bérek is nőnek 15 százalékot
Kovács Levente az árfolyamgátat egy sikeres rendszernek nevezte, s mint mondta a bankrendszer mindig is támogatta ezt a rendszert, amely úgy segít a devizahiteleseknek, hogy az intézkedés terhei megoszlanak a hitelesek, a bankrendszer és az állam között. Mint mondta, a rendszerbe eddig 170 ezren léptek be, a bankok és a kormányzat eddig 20 milliárd forinttal segítette e konstrukcióban a devizahiteleseket. A főtitkár az M1 Ma reggel című műsorában kedden elmondta azt is, hogy a bankok terheit évi 10-20 milliárd forinttal növeli az árfolyamgát rendszere.
A főtitkár szerint tévedés vagy véletlen időbeli egybeesés volt, ha bankok az árfolyamgát kiszélesítésének elfogadása után mondtak fel hiteleket. Kifejtette, a bankszektor elkötelezett az árfolyamgát kiszélesítését illetően, s kérdésére minden bank együttműködéséről biztosította a főtitkárt.
| Az árfolyamgát és az adósság részleges elengedése sok devizahiteles család helyzetén könnyíthet - lesz, akinél a törlesztőrészlet szempontjából az eredeti állapot állhat vissza. Részletek >> |
Az árfolyamgát biztosíték az árfolyammozgások ellen, legalább 20 százalékkal csökkenti a törlesztőrészletet havonta, és öt év után, amikor a gyűjtőszámlán felhalmozódott pénzt tőkésítik, akkor sem nőhet 15 százaléknál jobban a törlesztőrészlet, de reményei szerint addigra a fizetések ennél nagyobb mértékben emelkednek majd - mondta.
Arra a kérdésre, hogy korábban a nemzetgazdasági miniszter a devizahitelek kivezetésének szükségességéről beszélt, s hogy ez a főtitkár szerint megvalósítható-e, úgy válaszolt: korábban sok irány volt, olyan is, amely a kivezetésről szólt, most úgy látszik az az irány került előtérbe az árfolyamgát kiterjesztésével, amely az árfolyamkockázatot mérsékli.
Az állami nyugdíj nem biztos, hogy elegendő lesz. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
