Illetéket kell fizetni egy ingyenes szolgáltatás után
| A pénzügyi rezsicsökkentésről szóló fideszes törvényjavaslatot este fogadta el az Országgyűlés: eszerint jövő februártól minden banknak biztosítania kell, hogy ügyfelei havonta legalább kétszer ingyen vehessenek fel készpénzt, összesen százötvenezer forintot az automatákból. Részletek >> |
A Kossuth Rádió 180 perc műsorában kedden Kovács Levente azt mondta, az ingyenes készpénzfelvétel a bankoknak 42 milliárd forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget, a társadalomnak 100 milliárd forintos pluszköltséget jelent.
A főtitkár igazságtalannak nevezte azt a rendszert, hogy a bankoknak olyan ingyenes szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely után tranzakciós illetéket kell fizetni. "Ez olyan, mintha társadalmi munka után adót szedne az állam a társadalmi munkát végzőtől" - fogalmazott Kovács Levente.
Szavai szerint az állam egy költséges és nem hatékony rendszer létrehozását írta elő a törvénnyel. A megoldás szerinte az lenne, ha a bankkártyaműveletekre eltörölnék a tranzakciós illetéket, mert ez biztosíthatná a készpénzfelvétel ingyenességét - hiszen a bankok többsége biztosította ezt addig, amíg nem volt illeték -, egyben megszüntetné a bankkártyahasználat illetékkötelezettsége miatti, a gazdaságot szürkítő hatást.
Kovács Levente utalt arra, hogy a bankoknak egy bonyolult nyilvántartási rendszert kell létrehozniuk a törvény szerint, annak nyilvántartására, hogy egy ember csak egy bankszámlára igényelhesse a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét.
Az árfolyamgát sikeres - remélhetőleg a bérek is nőnek 15 százalékot
Kovács Levente az árfolyamgátat egy sikeres rendszernek nevezte, s mint mondta a bankrendszer mindig is támogatta ezt a rendszert, amely úgy segít a devizahiteleseknek, hogy az intézkedés terhei megoszlanak a hitelesek, a bankrendszer és az állam között. Mint mondta, a rendszerbe eddig 170 ezren léptek be, a bankok és a kormányzat eddig 20 milliárd forinttal segítette e konstrukcióban a devizahiteleseket. A főtitkár az M1 Ma reggel című műsorában kedden elmondta azt is, hogy a bankok terheit évi 10-20 milliárd forinttal növeli az árfolyamgát rendszere.
A főtitkár szerint tévedés vagy véletlen időbeli egybeesés volt, ha bankok az árfolyamgát kiszélesítésének elfogadása után mondtak fel hiteleket. Kifejtette, a bankszektor elkötelezett az árfolyamgát kiszélesítését illetően, s kérdésére minden bank együttműködéséről biztosította a főtitkárt.
| Az árfolyamgát és az adósság részleges elengedése sok devizahiteles család helyzetén könnyíthet - lesz, akinél a törlesztőrészlet szempontjából az eredeti állapot állhat vissza. Részletek >> |
Az árfolyamgát biztosíték az árfolyammozgások ellen, legalább 20 százalékkal csökkenti a törlesztőrészletet havonta, és öt év után, amikor a gyűjtőszámlán felhalmozódott pénzt tőkésítik, akkor sem nőhet 15 százaléknál jobban a törlesztőrészlet, de reményei szerint addigra a fizetések ennél nagyobb mértékben emelkednek majd - mondta.
Arra a kérdésre, hogy korábban a nemzetgazdasági miniszter a devizahitelek kivezetésének szükségességéről beszélt, s hogy ez a főtitkár szerint megvalósítható-e, úgy válaszolt: korábban sok irány volt, olyan is, amely a kivezetésről szólt, most úgy látszik az az irány került előtérbe az árfolyamgát kiterjesztésével, amely az árfolyamkockázatot mérsékli.
Keleten a helyzet változatlanul borús. 
