A Magyar Nemzeti Bank elnöke "A bankok és az állam viszonya válságok idején" című előadásában elmondta: alapvetően nem a hitelezési képességgel van gond, azaz, hogy nincs forrás, vagy tőkehiány van, hanem a hitelezési készséggel. Alacsony a bankok kockázatvállalási hajlandósága - tette hozzá.
Simor András szerint ki kell lépni abból az ördögi körből, ahol a bankokra rakódó állami terhek miatt a kamatmarzsok nem csökkennek, emiatt tovább nő a nemteljesítő hitelek aránya, ami miatt a bankok hitelezési képessége is romlik, így a növekedés és a költségvetés helyzete is.
A jegybankelnök szerint erősíteni kell a piaci versenyt és a fogyasztóvédelmet: a magasabb marzsok leszoríthatók szabályozással is, így például átlátható árazásról szóló törvényekkel.
A feltőkésítés nem az állam feladata
|
| Fotó: Soós Lajos/MTI |
Csökkenteni kell továbbá az állami elvonást, és kezelni a bankválságszerű tüneteket: elő kell segíteni a nemteljesítő hitelállomány kitisztítását, csökkentetni kell a banki terheket. Leszögezte ugyanakkor, hogy a feltőkésítés továbbra is az anyabankok feladata kell, hogy legyen.
Ezen kívül élénkíteni kell a nem-fogyasztási célú és vállalati hitelezést, amiben lehet szerepe az állami garanciaprogramoknak is.
Nem a külföldi tulajdon gátolja a hitelezést
Összességében, a helyzet javulásának "alfája és omegája" a kiszámítható, verseny- és piacbarát gazdaságpolitika - foglalta össze javaslatait a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Nem cél önmagában a bankrendszer támogatása csak eszköz a gazdasági stabilizációs törekvések megteremtésében - mondta.
A magyar bankrendszer helyzetéről szólva Simor András emlékeztetett rá, bár "azt szokás mondani, hogy túlságosan magas a külföldi tulajdon aránya", és összehasonlítva a nyugati államokkal, a mérlegfőösszeg-arányos külföldi tulajdonhányad valóban magas, de a térségben továbbra is a legalacsonyabb. Látva a környező országok hitelpiacát "nehéz azt állítani, hogy ez lenne a hitelezés akadálya" - tette hozzá.
Elmondta: részben a magas külföldi tulajdonhányadnak köszönhető, hogy a magyar államnak viszonylag kis mértékben kellett beavatkoznia a válság során. A külföldi anyabankok ugyanis tőkét fektette be magyarországi leányaiknál - tette hozzá.
Simor András aggodalmainak adott hangot, amiért a magyar bankrendszerben nemzetközi összehasonlításban alacsony a hitelportfoliók rossz részére elkülönített tartalékok fedezeti aránya. Mint mondta, a nemteljesítő hitelek aránya viszonylag magas, míg az értékvesztéssel való fedezés alacsony.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
