|
| Bankoktól kapott elszámolási és forintosítási tájékoztatók. MTI Fotó: Balázs Attila |
Szerdán megírtuk, hogy tizenhat pénzügyi intézménnyel szemben indít hivatalból pereket a Magyar Nemzeti Bank a Kúria törvény és az elszámolási törvény felhatalmazása alapján.
Mondják ki, hogy tisztességtelen
|
Ezeket a pénzintézeteket perelik be
|
A jegybank célja az, hogy a Fővárosi Törvényszék állapítsa meg: a perrel érintett intézmények 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ÁSZF) vagy a korábban közzétett ÁSZF-ek ezt követő módosításai – tehát valamennyi, a keresetekben kifogásolt, az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések – tisztességtelen, s ezért érvénytelen.
Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettsége keletkezik valamennyi olyan fogyasztó esetében, amelyeknél az adott kikötést alkalmazták. Az eljárást tehát az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük, azokat a fogyasztók nevében indítja el a jegybank.
Hamar lesz ítélet
Az elszámolási törvény szerint a bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél vizsgálatától számított 15. napra kell kitűzni, és az ügyet a tárgyalás kitűzésétől számított 45 napon belül el is kell bírálnia. A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés a Kúria törvényben meghatározott elvek szerint tisztességes-e. Ez alapján a következő döntéseket hozhatja: а szerződéses kikötés tisztességes, s így а keresetet elutasítja; vagy а szerződéses kikötés tisztességtelen, s ezért érvénytelen.
Az elszámolási törvény alapján az MNB 2015 márciusában 210 pénzügyi intézménytől kapott adatszolgáltatást arra vonatkozóan, hogy azoknál sor került-e 2010. november 27. és 2014. július 19. között egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosításra. Közülük 138 intézmény nyilatkozott úgy, hogy nem hajtott végre ilyen lépést, 56 intézmény pedig – élve a törvény erre vonatkozó lehetőségével – alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal. A fennmaradó 16 intézmény esetében élt az MNB a közérdekű keresetindítási jogával.
Ha utólagosan – 2016. december 31-ig megindított eljárásában – olyan információ jut az MNB birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja az érintett intézményt a perindításhoz szükséges kivonatok benyújtására, és utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel szemben.
Meg is magyarázta. 
