Büntető feljelentést tesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Tarsoly Csaba, a Quaestor volt elnök-vezérigazgatója ellen rágalmazás és becsületsértés miatt - közölte az MNB a Privátbankárral.

Valaki nem mond igazat

Mint írják: határozottan cáfolják a Magyar Narancsban ma megjelent Tarsoly Csabával készült interjúban a vádlott valótlan állításait.

Az MNB szerint Tarsoly Csaba 2015. március 9-én tett vallomásának jegyzőkönyvben történő rögzítéséhez – az interjúban megjelent hamis állítással szemben – az MNB alelnöke ragaszkodott. A jegybank a Tarsoly Csaba által elmondottakról és az aznap a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) székhelyén végzett helyszíni vizsgálat tapasztalatairól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáját még aznap, azonnal tájékoztatta.

Tarsoly Csaba vádlott a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. október 13-án. MTI Fotó: Marjai János

A vádlott hamis kijelentésével ellentétben az MNB alelnöke „határozatlanság” helyett a valóságban tisztázó kérdéseket tett fel a Quaestor Financial Hrurira állítólagos – s mint utóbbi kiderült, hamis – öncsődjét március 9-én bejelenteni kívánó Quaestor-vezetőknek. Tarsoly Csaba vádlott ugyanis március 9-én délután az első meghallgatásnál még mindig megpróbálta félrevezetni a felügyeleti munkatársakat, továbbra is leplezni próbálván a vádirat szerinti bűncselekmények elkövetését.

A Hrurira jegybank által ismert adatai azonban ezeket az állításokat nem támasztották alá, ezért indokolt volt – és semmiképpen sem határozatlanság – az állításuk alátámasztására szolgáló adatok, információk, analitikák bekérése. Emiatt került sor néhány órán belül a Quaestor-vezetők második meghallgatására, amely végén a vádlott vallomását jegyzőkönyvezték.

Megvan a pénz, nincs meg a pénz?

Valótlan Tarsoly Csaba azon állítása is – folytatdóik a jegybank közleménye –, hogy az MNB március 9-i, a QÉP-nél lefolytatott helyszíni célvizsgálata azt állapította volna meg, hogy az ügyfelek vagyona maradéktalanul megvan. A valóságban a jegybank e napon azt tárta fel, hogy a QÉP-nél jelentős, kb. 150 milliárd forintnyi ügyfélvagyon hiányzik.

Az MNB szerint a vádlott szintén a közvéleményt akarja félrevezetni azzal az állítással, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátónak az MNB 440 milliárd forintnyi kötvény-kibocsátást engedélyezett volna hosszú éveken át. Az MNB viszont azt mondja, nem hagyták jóvá kötvénykibocsátásokat, kizárólag azt ellenőrzi, hogy a kötvény-kibocsátási tájékoztatók felhívják-e az ügyfelek figyelmét a kockázatokra.

Valótlan a vádlott állítása azért is, mert a Quaestor-csoport korábbi években meghirdetett kötvénykibocsátásai 12 hónapra szóltak, nem adódnak össze (vagyis ha a Hrurira ezen időszak alatt nem bocsátotta ki ténylegesen az általa meghirdetett kötvényállományt, azt a következő években jogszerűen már nem tehette meg.)

Harmadsorban az MNB egyetlen 70 milliárd forintos kötvény-kibocsátási tájékoztató közzétételét hagyta jóvá 2014-ben (ezt megelőzően a feladatot a PSZÁF végezte). A kiadott határozat teljes mértékben jogszerű volt. A vádirat szerint a károkat ugyanakkor éppen az okozta, hogy aa Quaestor nem valódi, hanem a közzétételi engedéllyel rendelkező tájékoztatónak megfelelő kötvényeket bocsátott ki, hanem csalással megkárosította ügyfeleit.

A Tarsoly Csaba által nagy nyilvánosság előtt tett, a rágalmazás és becsületsértés tényállásait kimerítő kijelentések miatt az MNB haladéktalanul büntetőfeljelentést tesz a vádlottal szemben. Az MNB a szakmai munkájának befolyásolására tett kísérleteket visszautasítja – zárul a jegybank közleménye.