|
| Tarsoly Csaba vádlott a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. október 13-án. MTI Fotó: Marjai János |
Tarsoly Csaba ügyeiről már korábban is rengeteget írtunk, ő maga azonban még nem nyilatkozott a nyilvánosságnak a letartóztatása óta – ezt a tisztséget végül a Magyar Narancs nyerte el, írja a lapban közölt interjúra hivatkozva az Index.hu. A beszélgetés alapján Tarsoly Csaba továbbra is tartja azon álláspontját, hogy valamilyen összeesküvés áldozata lett, ő maga nem követett el bűncselekményt és nem tudott a cégcsoport dolgozóinak tevékenységéről.
Az egykori Quaestor-vezér szerint a teljes vádirat és a nyomozati anyagok alapján írt cikkek szemenszedett hazugságok, ráadásul a fő vádponttal sem ért egyet: elmondása szerint sem fiktív kötvénykibocsátás, sem az ügyfélvagyon lopása nem történt meg, az eltűnt 210 milliárd forintot pedig fogalma sincs, honnan vette az ügyészség. Saját igazát azzal igyekszik alátámasztani, hogy a korábbi felügyeleti vizsgálatok sosem mutattak ki problémákat – ez azonban fakadhatott a PSZÁF és az MNB felületességéből vagy szakmai hiányosságokból is.
Felvásárlás lett volna a megoldás?
Tarsoly szerint elkerülhető lett volna a csőd, ha engedik a Quaestornak megvásárolni a Hungáriát, illetve, ha az állam beszállt volna a brókercégbe, ahogyan ezt a válság után a bankokkal tették. Érdekesség, hogy állítólag a csőd előtt ígéretet kapott arra, hogy amennyiben mindent bevall Windisch Lászlónak, úgy megmentik a brókercéget.
A bukás előtti napokkal kapcsolatban Tarsoly elmondta: sosem adott ki parancsot arra, hogy a dolgozók bármilyen iratot megsemmisítsenek, ezeket a munkatársak „saját kútfőből” követték el. A csődöt szerinte kizárólag a Buda-Cash és a Hungária körüli botrány miatti pánik, majd az erre való miniszterelnöki ráerősítés okozta, itt külön bírálta Orbán Viktor Kossuth rádiós interjúját. Mint fogalmazott: „ha Nyugat-Európában enged meg magának egy politikus ilyen szavakat, akkor másnap már nem politikus”.
Levágták az aranytojást tojó tyúkot
Azt ugyan már soha nem tudjuk meg, hogy mi lett volna, ha megvalósul a Csepel-szigetre tervezett Duna City projekt. Tarsoly Csaba elmondása szerint korábban Szijjártó Péter leszervezett neki egy találkozót Ghaith Pharaonnal, aki segített volna a finanszírozásban, ám mivel időközben kirobban a Quaestor-botrány, az üzlet is elúszott. A bíróság által kijelölt szakértő szerint 300 milliárdos üzlet önmagában fedezni tudta volna az ügyfélköveteléseket és a csoport anyagi gondjait.
Az interjú végén az ügyfeleknek is üzent, az általános bocsánatkérés mellett ugyanakkor feltette a kérdést: ha valaki minden fillérjét elveszítette, akkor ugyan mégis „miből tudnak időről időre százezres értékben kivetítőt, színpadot bérelni, molinót és pólót gyártani, hogy ellenem tüntethessenek?„
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
