Egyre inkább úgy fest, a szabályozó végleg „megtisztítaná” a hazai pénzügyi piacot a pénzügyi vállalkozásoktól, amelyek közül a leginkább a lízingcégek hiányozhatnak majd a szolgáltatói körből. Délutáni cikkünkben már írtunk arról, hogy a deviza(alapú) gépjárműhitelek kapcsán egyre inkább napirendre kerül a törvényi alapon történő forintosítás, amely mellé szinte adja magát, hogy a jelzáloghitelek forintosításához hasonlóan korlátozzák a kamatfelár-maximumát. Ez a bankoknál jóval szerényebb tőkével bíró, ráadásul 30 százalék feletti nem fizető rátával bíró lízingcégek egy része számára kigazdálkodhatatlan helyzetet teremtene.

Míg erre az intézkedésre ugyanakkor könnyen ráhúzható, hogy a devizahitelesek helyzetének javítása érdekében szükséges intézkedés (s emiatt bizony nehéz a szakmai ellenvéleményeknek hangot adni), arra nehéz bármilyen észérvet felhozni, hogy miért hozza hátrányos helyzetbe a törvénykezés a pénzügyi vállalatokat a bankadó terén.

Különböző mértékek

A jövő évi költségvetési törvényhez kapcsolódó adótörvények előterjesztésében ugyanis a kormányzat csak a bankok esetében változtatta meg a bankadó számítási módszertanát és mértékét, a pénzügyi vállalkozások esetében nem. Míg a bankok esetében a 0,15 százalékos alap mellett az adóalap, a mérlegfőösszeg 50 milliárd forintot meghaladó része után felszámított 0,5 százalék, jövőre 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban pedig 0,21 százalékra mérséklődik, addig a pénzügyi vállalkozások esetében a kamat-, valamint a díj- és jutalékeredmény alapján kell 6,5 százalékos adókulccsal meghatározni. Külön érdekessége a törvénynek, hogy míg a bankok esetében jövőre már a 2014-es mérleg adja az alapot, addig a lízingcégek továbbra a tavalyinál sokkal eredményesebb – s így magasabb bázist adó - 2009-es adataik alapján fizethetnek.

A bankok esetében az intézkedés nyomán nagyjából a felére csökken a bankadó fizetési kötelezettség – az eddig fizetett 120 milliárd helyett jövőre 60 milliárd lesz a teher. Persze, a DRB és a Quaestor-csőd nyomán „vállalt” befizetés ezt ma még nem ismert mértékben megdobja.

A pénzügyi vállalkozások évi 12 milliárd forintnyi különadót fizetnek. Ennek felezése azt jelentené, hogy „eltűnik” a társaságok 6 milliárdra tehető vesztesége. Amennyiben ugyanakkor a különbség megmarad, a társaságok versenyhátránya komolyan megnő majd a hitelintézetekkel szemben.

Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetségének sajtóreggelijén a Lánchíd Design Hotelban 2014. február 11-én. MTI Fotó: Beliczay László

Megkeresésünkre Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára úgy vélekedett, amennyiben a különadó mértéke csak a hitelintézetek esetében csökken, és a pénzügyi vállalkozások esetében változatlan marad, ráadásul a kivetés alapja is változatlanul a 2009. évi mérlegfőösszeg lesz, akkor pénzügyi vállalkozások komoly, a működési költségek csökkentésével nem kompenzálható versenyhátrányba kerülnek a hitelintézetekkel szemben.

Ellentétes az EBRD-megállapodással?

Egyes vélekedések szerint ráadásul így sérül a versenysemlegesség elve is, amelyet a kormány az EBRD-vel megállapodás 1 f. pontjában vállalt. Ez úgy szól, hogy a kormány biztosítja a versenysemlegességet valamennyi, a magyar pénzügyi piacon aktív pénzügyi intézmény között. Ami a legszebb az egészben, hogy az egyes lízingtársaságok között is különbségtételt tesz majd a szabály, hiszen vannak hitelintézeti formában működők.