Kandrács Csaba

Holnap az Országgyűlés gazdasági bizottsága nemcsak az MNB felügyelőbizottságba jelölt tagokat hallgatja meg, hanem új tagot jelöl a Monetáris Tanácsba is. Minderre azért van szükség – tájékoztatta az MNB a Privátbankár.hu-t, mert Kandrács Csaba 2015. július 6-i hatállyal lemond a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsában viselt tagságáról, a jövőben ugyanis a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói feladataira kíván koncentrálni. Kandrács Csaba 2013. szeptember 30-a óta volt a Monetáris Tanács tagja, vezető tisztségeit a MARK Zrt.-nél 2014 novembere óta tölti be.

Az MNB Monetáris Tanácsa a jegybanktörvény szerint legalább 5. legfeljebb 9. tagú testület, ahol alanyi joggal vesz részt az MNB elnöke és alelnökei, a többieket választják a tisztségre. A megbízatás 6 évre szól. Az MT legidősebb „székfoglalója”, Bártfai-Mager Andrea mandátuma is leghamarabb 2017. március 20-án jár le, nem lenne ok a változtatásra. Feltétel még, hogy a jegybank külső, választott tagjainak száma nem lehet kétszerese az MNB-t hivatalból képviselők számának. Mivel jelenleg a jegybanknak Matolcsy György elnök mellett Balog Ádám, Gerhardt Ferenc és Windisch László alelnök személyében 4 képviselője van, ez a szabály automatikusan érvényesül. (Választott tag a már említett Bártfai-Mager Andrea mellett Cinkotai János, Kocziszky György, Pleschinger Gyula és most lemondott Kandrács Csaba.)

Az MNB-ről szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerint a Monetáris Tanács tagjának megbízatása a megbízatási időtartam letelte mellett lemondással, felmentéssel vagy halállal szűnhet meg. A lemondást a jegybanki képviselők a köztársasági elnökkel, a választott tisztviselők az Országgyűlés elnökével kötelesek közölni.

Érdekes ugyanakkor, hogy a Monetáris Tanács tagja elvben nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja és nem folytathat semmi olyan tevékenységet, amely összeférhetetlen lenne MT tagsági mandátumával. Kandrács Csabával kapcsolatban ugyanakkor eddig nem merült fel az összeférhetetlenség, amit csak az magyarázhatott, hogy a MARK Zrt. mindeddig nem tudta megkezdeni az érdemi tevékenységét. Ugyanakkor az a tény, hogy Kandrács kénytelen volt lemondani az MT-tagságról erősítheti azt a vélekedést, hogy a jegybank „rossz bankjának” számító MARK Zrt. megkapta az indulásához szükséges bólintást Brüsszeltől az EU-től és Frankfurtból, az ECB-től.