|
| Az MKB egy évtizeden át támogatta a veszprémi kézilabdacsapatot - mostantól csak az utánpótlás szponzora lesz, és a klub nevéből is kikerül a bank. MTI Fotó: Kovács Anikó |
Aligha válik valóra a korábban hivatalosan ugyan ki nem mondott, ám kb. kész tényként elfogadott MKB-Budapest Bank fúzió – erre lehet következtetni az elmúlt napok híreiből.
A legkomolyabb érv az összeolvadás ellen az, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban állami tulajdonba került bankok eladását a korábbi három év helyett akár már egy éven belül is elképzelhetőnek tartotta a Figyelőnek adott interjúban. (Azt, hogy ebben az esetben mi értelme van az Erste-részesedés megvásárlásának, ahol szintén Varga szerint egyelőre az adatszobában vizsgálódnak, nem igazán értjük – főleg, mert ott a vevő szinte bizonyosan csak az eladó, az Erste lehetne...)
Mindenesetre a miniszter is érzi, hogy ilyen gyorsasággal nem lehet lefuttatni a fúziót, ezért olyan megoldásról beszél, ahol a későbbi – reményei szerint hazai – tulajdonosoknak opciós joguk lenne arra, hogy a másik bankban is tulajdonrészt vásárolhassanak, hiszen ekkor az értékesítés előtt az összeolvadásra nem lenne szükség. Más kérdés, hogy valóban akad-e olyan hazai befektető, akinek megérné legalább az állam által kifizetett vételár lepengetése (ellenkező esetben aligha kap majd dicséretet a kabinet a közpénzek elpuffogtatásáért), majd a korántsem olcsó fúziós folyamat végigvitele – ez nem látszik járható útnak.
|
| Balog Ádám |
Ki irányít?
A másik fúzió ellen szóló érv a döntési kompetenciák elosztásában. Jelenleg ugyanis a két pénzintézet két külön szervezet irányítása alatt áll. Az MKB jelenleg az MNB-hez tartozik hiszen jelenleg a 2014. évi XXXVI. törvény alapján szanálják a pénzintézetet. Ugyanakkor a kapocs a meg nem cáfolt hírek szerint a szanálási folyamat lezárulta után sem szakad meg, hiszen Balog Ádám, a jegybank alelnöke, Matolcsy György MNB elnök egyik legbizalmasabb munkatársa veszi majd át a bank irányítását. (Azzal kapcsolatban, hogy Balog Ádám miért vállalja a 2019-ig biztos jegybanki megbízatás helyett a privatizációra váró bank vezérigazgatói posztját, sokan úgy vélik, nem biztos, hogy ő jelentkezett a feladatra...)
A másik pénzintézet, a Budapest Bank után a vételárat a Magyar Fejlesztési Bank csoport tagja, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. fizeti ki, a bank a Miniszterelnökség, a Németh Lászlóné vezette Nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyért felelős államtitkárság irányítása alá került. Az már korábban eldőlt, hogy az új tulajdonos bízik a bankot eddig irányító menedzsmentben, így – egyelőre – csak olyan személyi változásokról hallani a BB kapcsán, amelyek egy-egy vezető saját döntésén alapulnak.
|
| Németh Lászlóné |
Elmaradó tőkepótlás
Habár tartja magát az a nézet, hogy az MKB szanálása annak bizonyítéka, hogy az állam (és a vételhez szakmai segítséget adó MNB) elszámította magát a német BLB-nek fizetett vételár tekintetében, a képet jórészt árnyalja, hogy az elmúlt években folyamatosan tőkepótlásra szoruló banknál az MNB tavalyi színrelépése óta nem kellett tőkét emelni – noha a szanáláskor bejelentett egy éves időtartam több, mint fele eltelt. Az időközben bejelentett költségcsökkentő intézkedések – pl. a biztosítók eladása, a vezetői szintek csökkentése, a cégautók megvonása, stb. - inkább hangzatosak voltak, semmint strukturális átalakítások. A másik lépés, a kereskedelmi ingatlanportfólió kiszervezése már kész forgatókönyv volt az MKB-ban, csak le kellett porolni az MKB rossz bank koncepcióját. Ha viszont az MKB nagyjából-egészében jól van, akkor enyhülnek a fúziós kényszerek is..
Bármi lehet
Persze, sokkal tisztább is lehetne a kép, ha valaki egyértelmű képet festene arról, mi is vár az állami tulajdonba került pénzintézetekre, de – és ez is egy érv a fúzió ellen – mindeddig nem született hivatalos – értsd pontosan kommunikált – álláspont a kérdésben. Ami mindig elhangzik, az az a vélemény, hogy fontos, hogy a bankrendszer mind nagyobb része magyar tulajdonban legyen. (A korábbi tervet, hogy ez állami tulajdon legyen, az elmúlt évek eseményei – pl. a szlovén történetek – persze már itt is felülírták.)
Digitális cenzúra a válság közepén.
