A guru megmondja: hogy jön Lenin a kriptodevizákhoz?

Western Union-részvény, forint, bitcoin. (Fotó: Eidenpenz József)

A centralizáció veszélyes – ezt Vlagyimir Iljics Lenin képével és Oroszország példáján mutatta be Nick Szabó, a kriptodevizák, az azokon alapuló okosszerződések magyar származású világhírű úttörője a Blockchain Budapest B-Day 2.0 blokklánc-konferencián. A számítógépesített centralizáció azonban nem kevésbé veszélyes.

Ám ennek ellenkezője, a decentralizáció is sokkal hatékonyabb és biztonságosabb, ha számítógépek végzik, ennek példája a blokklánc. A blokkláncon alapuló tranzakciókhoz nem kell emberi beavatkozás, sőt bizalom sem: az algoritmus, a számítógépes eljárás biztosítja a tranzakciók gyors és pontos, megbízható végrehajtását.

A bitcoinnak is voltak elődei, nem a semmiből került elő: volt egy  DigiCash nevű fizetési eljárás, volt Bitgold 1998-ban, de a Paypal elektronikus fizetési rendszerét is bizonyos szempontból ebbe a csoportba sorolta a szakember.

Háború, diktátorok, hiperinfláció ellen

A blokkánc többek között abban különbözik a korábbi eljárásoktól, hogy visszamenőleg megváltoztathatatlan. A kriptográfiai eljárásoknak köszönhetően nem hamisítható, az alkalmazott “bányászati eljárásnak” köszönhetően kínálata szűkös.

Az egyéb digitális pénzekkel, elektronikus készpénzzel szemben a bitcoin és más kriptodevizák függetlenek a pénzügyi rendszertől, határokon túlnyúló fizetési eljárásokat valósítanak meg. A politikától függetlenül lehet velük értéket tárolni. Védelmet jelenthetnek háború vagy politikai bizonytalanság esetén. Erre ma is van példa a Föld konfliktuszónáiban, például Venezuela népe tömegesen fordul a kriptodevizák felé.

Óriási erőforrások a biztonságért

A hatalmas, egész országok áramfelhasználását kitevő erőforrás-igény a bitcoin-láncban a biztonságot erősíti: ennek köszönhető, hogy a rendszer felett a hatalmat átvenni bárki által rendkívül nehéz. A biztonság oltárán áldozzák fel az erőforrásokat és a “skálázhatóságot”, vagyis ennek köszönhető a bitcoin-rendszer korlátozott áteresztő-képessége is. (A lightning network nevű újítás azonban az év eleje óta rendkívül sokat javított a rendszer működésén, csökkentette a költségeket.)

Maradnak velünk

A Ripple, Stellar vagy NEO kriptodevizákról már nincs olyan jó véleménnyel a szakember, itt szerinte a kriptodevizák több előnyét feláldozták más előnyök, például a sebesség érdekében.

Nick Szabo a következő évekre is azt várja, hogy a határokon átnyúló átutalásokhoz, a tőkemenekítésben, a hiperinfláció elleni védekezésben, a politikai korlátozások elleni védekezésben nagy szerepe lesz a kriptodevizáknak.

Borostyánba öntött légy

A blockchain mint technológia és a kriptopénzek két különböző dolog, van sok összefüggés, de jól elkülöníthetők egymástól – mondta a napokban Országh Örs, a Blockchain Competence Center helyettes ügyvezetője a Microsoft Magyarország 25 éves konferenciáján. A blokklánc vagy elosztott főkönyv nagyon erős kriptográfiával van védve, amihez csak hozzá lehet írni, visszamenőleg nem lehet változtatni rajta. A szerverek pedig csak akkor fogadják el az új adatokat, ha azok bizonyos feltételeknek megfelelnek.

Mint a borostyánba kövült légy, amelyet nem lehet onnét kiszedni, csak ha a borostyánt – blokkláncot – is szétrombolom. A blokklánc azonban nyilvános, transzparens, tévhit, hogy a bitcoin névtelen. A tranzakciók akár évtizedekre visszamenőleg is nyomon követhetőek lesznek – hangzott el.

Túl a csúcson?

A Gartner-féle “hype cycle” szerint a blokklánc már túl van a mánia csúcsán, keresi a helyét a gazdaságban, de már komplett működő megoldások vannak rá. Lehet, hogy blokkláncról öt év múlva nem is fogunk beszélni, ahogy ma már ISO 9001-ről sem, amit valamikor mindenki ráírt a termékére. Pedig valójában blokklánc alapú alkalmazásokat fogunk használni a háttérben, csak már magától értetődő lesz – mondta Országh Örs.

A “kripto” szó nem egy negatív dolog, csak azt jelenti, hogy az adatok kriptográfiai eljárással vannak védve. A határokon túli vagy nemzetközi átutalás kifejezés is értelmét veszítheti, amint a nemzetközi e-mail vagy a színes tévé kifejezések is feleslegessé váltak.