A szaúdi hatalmi harc fogja felforgatni az egész Közel-Keletet?

Nimr al-Nimr síita főpapot ábrázoló transzparenseket tartanak irániak egy Szaud-Arábia-ellenes teheráni tüntetésen 2016. január 4-én. Két nappal korábban a szaúdi királyságban bejelentették, hogy a vallási vezetőt negyvenhat terrorizmussal vádolt emberrel együtt kivégezték. Szaúd-Arábia december 3-án megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, miután tüntetők megtámadták a szunnita királyság teheráni nagykövetségét. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Nő a politikai bizonytalanság Szaúd-Arábiában, miután Salman bin Abdulaziz király felülvizsgálja a kormány összetételét, és családtagjainak hosszú sorát teszi a kulcspozíciókba, növelve fia, Mohammad bin Salman herceg hatalmát – írja az Oilprice.com. Ez viszont konfliktushoz vezethet Mohammed bin Nayef koronaherceggel.

A képben még két másik fia is ott van, akiket nemrég fontos pozíciókba nevezett ki. A hatalmi harcot sok politikai elemző előre jelezte, ami meglepetés, hogy még az uralkozó életében következik be, nem később, a trónutódlás idején – írják.

Különzsold és juttatások

Az alacsony olajár idején, szeptemberben egy csomó kedvezményt, juttatást töröltek takarékossági okokból, ám most ezeket visszaállították. Plusz még kéthavi különzsoldot kapnak a Jemenben harcoló alakulatok tagjai.

A cikk hosszasan részletezi, hogy az uralkodó melyik fia és bizalmasa milyen pozíciókba kerül, a lényeg, hogy a lépések Mohammad bin Salman herceg pozícióit erősítik, miközben a trónörökös hivatalosan Mohammed bin Nayef. Akit mindezzel mintha háttérbe akarnának szorítani, különösen a biztonsági erők, szervezetek körében, ahol eddig erős volt a bázisa.

Pénz, pénz, pénz

Amint a cikk több helyen utal rá, a politikai harchoz leginkább sok pénzre van szükség. A politikai és biztonsági stabilitás fenntartásához, a különböző bérek és támogatások, juttatások kifizetéséhez stabil olajárak kellenének, amihez a királyságnak minden befolyását latba kéne vetnie. Ehhez a szerző szerint az OPEC kitermelés-csökkentés az egyetlen megoldás.

A cikk még tegnap, a kicsivel 50 dollár feletti Brent-árfolyam idején íródhatott, ami azonban ma délután lezuhant több mint négy százalékkal, pár centtel 48,50 alá is. Ez november végi, az OPEC kitermelés-korlátozásról szóló megállapodása előtti szint. Azt írják, hogy a 2016-hoz képest javuló olajár és pénzügyi helyzet ellenére 2017-re 50-53 milliárd dolláros deficitet vártak a szaúdi költségvetésben. Így a tavalyi megszorító intézkedések visszacsinálása nem tűnik jó jelnek.

Iránnak jönne jól

Bár a szaúdi ellenzék jelenleg csendes, lehet, hogy ez csak vihar előtti csend, vannak jelei a nyugtalanságnak. Ha pedig tiltakozások, lázongások törnének ki, akkor az az olajpiacra is nagy hatással lehet. Iránnak pedig nagyon kapóra jönne, amely erősíthetné befolyását Irakban, Szíriában és Jemenben, sőt másutt is.

A héten szerdán megjelent hivatalos amerikai készletadat a vártnál kisebb csökkenést mutatott, elsősorban ez, valamint a líbiai kitermelés várható emelkedéséről szóló hír küldte lejtőre az olaj árfolyamát. Az OPEC korábbi nyilatkozatai szerint a május 25-i ülésen fog dönteni arról, meghosszabbítják-e a november végén elfogadott kitermelés-csökkentést. Ezt korábban a világ olajkészleteinek alakulásától tették függővé.

Vannak azonban, akik már eleve kétségbe vonják, hogy a szervezet eléggé erős ahhoz, hogy befolyásolni tudja az olajárakat. Az OPEC-hez nem tartozó amerikai termelők rugalmasak és hatékonyak, egyre olcsóbban termelnek, és a kedvezőbb árak miatt az utóbbi időben folyamatosan növelik kútjaik számát, termelését.