A Masterplast először márciusban tartott egy zártkörű részvényaukciót az intézményi befektetőknek, aztán most egy nyíltat a kisbefektetőknek. A mostani aukción a tervezett 1,2 milliárd forint értékben felkínált értékpapír helyett mindössze 720 millió forintért sikerült értékesíteni, a márciusi intézményi akció 1,1 milliárd forintot hozott. A kéttagú menedzsment úgy tervezte, hogy ha a mostani jegyzés meghaladta volna a felkínált 1,2 milliárdot, akkor további 1 – 1 milliárdot dobtak volna piacra. Ez a lépés az aluljegyzés miatt értelemszerűen elmaradt, így végül csaknem 2 milliárd forintra tettek szerint a két aukcióból. Mind a cég, mind a tőzsde vezetése nagyra tartotta az aukciót hangsúlyozva, hogy a rendkívül nyomott hazai érdeklődés és a nemzetközi negatív környezet közepette sikerként kell értékelni, hogy ennyi pénzt is össze tudtak szedni. Loncsák András, az Aegon Alapkezelő portfólió menedzsere szerint a nyomott kisbefektetői keresletet az magyarázza, hogy a hazai tőzsdézők bizalmatlanok és egyebek között a legutóbbi CIG-kudarc miatt tartanak az új akcióktól. A szakértő szerint ennek ellenére tényleg sikeres volt az aukció és ők is látnak további növekedési potenciált.

Loncsák András felhívta a figyelmet arra, hogy a Masterplast annak ellenére sikeres az építőiparban, hogy éppen ez a szegmens a válság egyik legnagyobb vesztese. A cég bevételének mindössze 30 százaléka származik Magyarországról, a legnagyobb külföldi terepük pedig Románia és Ukrajna. Előbbiben Sepsiszentgyörgyön már folyik az új üzem építése, míg az ukránoknál a fejlettebb nyugati országrészben, Lvovban készülnek hasonló akcióra. Az Aegon Alapkezelő szakértője szerint kockázatot elsősorban az ukrán vonal rejt, ugyanis bár a jelenlegi számok bíztatóak, meglehetősen sérülékeny a makrokörnyezet. A magas szállítási költségek miatt a cégnek nagyjából 300 kilométeres sugarú körben éri meg szállítani. A szállításokat nehezíti, hogy fő terméküket, az ETS-lapokat (a hungarocellhez hasonló termék) hatalmas tömbökben hozzák forgalomba. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kisbefektetőktől kapott 720 millió forintot mire fordítják, de azt igen, hogy a márciusban befolyt 1,1 milliárdból a külföldi telepeket fejlesztik, illetve építik. Az Aegon Alapkezelő stabil, de szolid (2 százalék körüli) bevétel növekedésre számít a következő években, aztán 2014 végétől, 2015 elejétől elképzelhetőnek tartják a külföldi vonalak erősebb felfutását.

Loncsák András a cégre leselkedő kockázatok közül a legfontosabbnak a válság miatt egyre drasztikusabban romló makrokörnyezetet tartja, és úgy véli, hogy a befektetői környezet is nagyon rossz. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi befektetők most likvidálják a kockázatos eszközeiket, szinte teljesen elfordultak a magyar piacról, különösen nem hiányoznak nekik a plusz vállalati kockázatok. Előnyösnek tartja ugyanakkor, hogy a Masterplastot két „gyerekkori” barát jegyzi (Rácz Balázs és Tibor Dávid), akiknek jó kapcsolata plusz erő a cég vezetése és a döntések szempontjából, ugyanez ugyanakkor kockázatot is jelenthet arra a nem kívánt esetre, ha ez a kapcsolat valami miatt megromlana. A cég 630 forintos átlagáron tudta a piacra dobni a részvényeket, ez azóta sem változott érdemben, de az Aegon szerint valamivel 700 forint fölött lehet a papír reális ára.