|
| Donald Trump Forrás: MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais |
Az utóbbi hetek rohanása után úgy tűnik némi konszolidációt láthatunk a tőzsdéken. Kedden az európai piacok egy része veszteséggel zárt, és a Wall Streeten is megtorpant a növekedés. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 102,37 ponttal, 0,37 százalékkal, 27 933,85 pontra csökkent. Az S&P 500-as mutatója 1,87 ponttal, 0,06 százalékkal csökkent, és 3120,16 ponton fejezte be a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 20,72 ponttal, 0,24 százalékkal emelkedett, és 8570,66 ponton zárt. A többi indexhez képest a Dow azért volt alulteljesítő, mert az index egyik fontos tagja, a Home Depot vezetősége rontotta az eredményekre vonatkozó kilátásokat, a papír pedig 5 százalékkal zuhant.
Szerdán borús hangulatban indult a kereskedés az európai börzéken, Londonban 0,56 százalékkal kezdett alacsonyabban az FTSE-100 index, a DAX index Frankfurtban 0,59 százalékkal csökkent, a párizsi CAC-40 index 0,63 százalékkal nyitott alacsonyabban. A magyar piac némileg árral szemben úszik, hiszen a BUX a keddi zárása körül mozog. Ez annak köszönhető, hogy a vezető részvények közül a Mol (3020 Ft) emelkedni tudott, igaz az OTP (13900 Ft) és a Richter (5830) visszafogta az indexet.
1; Trump újra fenyeget
Az elmúlt hetekben folyamatosan „győzelmi jelentéseket” hallhattunk, és arról szóltak a hírek, hogy az Egyesült Államok és Kína a legfontosabb kérdésekben megegyeztek, és a kereskedelmi megállapodás első fázisát hamarosan a két elnök aláírásával ellátott szerződéssel szentesítik. Ez azonban könnyen lehet, hogy csak a közvéleménynek szóló porhintés volt, most legalábbis nem látszik, hogy mikor lesz ebből valóban aláírt megállapodás. Ezt jelzi, hogy Donald Trump kedd este megfenyegette Kínát, jelezve, hogyha nem lesz rövid időn belül megállapodás, akkor tovább fogja emelni a kamatokat.
Hogy a viszony még bonyolultabb legyen, politikai síkon is nyílt egy új frontvonal. A kínai külügyminisztérium tegnap nehezményezte, hogy az Egyesült Államok szenátusa egybehangzóan elfogadta a hongkongi tüntetők támogatásáról szóló törvényjavaslatot.
2; Döntetlen lett Johnsonék tévévitája
A felmérések szerint Boris Johnson és Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére kedden tartott tévés vitája kiegyenlített küzdelmet hozott, a felmérésbe bevont 1601 választópolgár 51 százaléka Johnson, 49 százaléka Corbyn teljesítményét tartotta jobbnak. Ez azonban inkább Johnson számára kellemetlen, mert a korábbi közvéleménykutatások rendre az ő előnyét jelezték. Corbyn részéről pedig azért is lehet sikerként elkönyvelni, mert a baloldali politikus nettó elismertsége negatív 60 volt, ami a legalacsonyabb érték mióta az Ipsos követi az indexet. Ettől függetlenül a választás favoritjának továbbra is a brexit-párti konzervatívok számítanak.
3; A vártnál erősebben csökkentek a termelői árak Németországban
Októberben a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a termelői árak Németországban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdai jelentése szerint. Októberben 0,2 százalékkal csökkentek a termelői árak az előző havihoz képest a szeptemberi 0,1 százalékos havi emelkedés után.
Az egy évvel korábbihoz képest októberben 0,6 százalékkal csökkentek a termelői árak, szeptemberben pedig 0,1 százalék volt az éves árcsökkenés. A piac havi 0,1 százalékos árcsökkenést várt októberre a tényleges 0,2 százalék csökkenés helyett és 0,4 százalékos éves csökkenést a tényleges 0,6 százalékos csökkenés helyett.
4; Jól sikerült az Alibaba részvénykibocsátása
Az e-kereskedelmi óriás hongkongi kibocsátásán az intézményi befektetőknek értékesítésre kerülő részvényei várhatóan 176 hongkongi dollárba fognak kerülni, ami 22,5 amerikai dollárnak felel meg, írta reggeli hírlevelében az Equilor. Az amerikai tőzsdén kereskedett ADS tegnapi záróára 185,25 dollár volt. Egy amerikai ADS 8 hongkongi tőzsdén kibocsátott részvénynek felel meg. Így az új kibocsátás körülbelül 3 százalékos diszkontot jelent az amerikai részvények árához képest. A kibocsátásból az Alibaba megközelítőleg 11 milliárd dollár tőkéhez juthat. A hongkongi tőzsdén november 26-án indul meg a kereskedés a részvényekkel.
5; Tovább lazított az MNB
Nemcsak a 0,9 százalékos jegybanki alapkamathoz, hanem a többi kondícióhoz sem nyúlt a Monetáris Tanács. Így az egy napra a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett betétek kamata is negatív, -0,05 százalék maradt, az egynapos és egyhetes, fedezett hiteleké pedig az irányadó rátával azonos mértékű, 0,9 százalékos.
Bár a kamatok maradtak, a jegybank más eszközön keresztül mégis lazított az utóbbi hetekben – összhangban a Monetáris Tanács szeptember végi döntésével, miszerint a bankrendszerből kiszorítandó likviditás mértékét a harmadik negyedévihez képest a negyedikben 100 milliárd forinttal, 300-500 milliárdra emelik.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
