2014 nyarán az Ethereum projekt megvalósítására közösségi finanszírozásban gyűjtöttek forrást. Akkor 35-36 centért lehetett elővásárlásban étert venni. Az éter ára jelenleg 360 dollár, vagyis aki akkor vett és kibírta, hogy eddig ne adjon el, az most ezerszeres nyerőnek örülhet. Az ezer még százalékban is durva, nem hogy így.
Brutális áremelkedésen van túl a többi kriptoeszköz is. A régebbiek közül a bitcoin ára egy év alatt ötszöröződött, a litecoin tízszereződött. De nem maradtak le az újabb kiadású kriptopénzek sem, a zcash fél év alatt tízszereződött, az éter klasszik pedig ezalatt húszszorosára emelkedett. Mi ez az őrület és meddig tart?
A jelenlegi helyzet több független tényező egymást erősítő hatására, azok szuperpozíciójaként alakult ki. Ha megnézzük a tradicionális befektetések piacát, akkor azt láthatjuk, hogy a legtöbb tőzsdeindex immár nyolc éve gyakorlatilag töretlenül emelkedik, és ma már bizony elég magas az értékeltségük. A kötvények hozama nagyon alacsony, néhol egyenesen negatív.
Itt jönnek képbe alternatívaként a kriptoeszközök. Sokan ugyan nem értik pontosan, hogy micsodák, de már csak azért is megveszik, mert egyre többet hallani ezekről és olvastak róluk valami érdekeset az újságban. Segíti a dolgukat, hogy egyre könnyebben elérhetőek és használhatóak. Helyét kereső megtakarítás pedig van bőven a rendszerben (többek között a jegybanki pénznyomtatásnak köszönhetően) – írja az Alapblog.
Amellett azonban, hogy ezeknek az egzotikus eszközöknek aktuálisan divatjuk van, még ráadásul hasznos találmánynak is számítanak, van értelmük. Az internetet eddig csak adat továbbítására használtuk, értéket közvetlenül nem tudtunk továbbítani rajta. A bitcoinnal azonban ez megváltozott. Az interneten keresztül egymásnak közvetlenül továbbítható értékes eszközök azonban nem feltétlenül csak pénzszerűek lehetnek, mint a bitcoin. Hanem hasonlíthatnak inkább részvényekre, vagyis reprezentálhatnak akár üzletrészt is. Erre példa egy programhiba miatt tavaly bebukott The DAO nevű cég, de jelenleg minden napra jut ilyen „részvénykibocsátás”, úgynevezett ICO (initial coin offering), ami a tradicionális részvények világában az IPO-nak (initial public offering) felel meg. Ezzel pedig a projektek finanszírozása sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá válik, de ez a potenciális felhasználási lehetőségeknek csak egy szűk köre.
Az Ethereum okos szerződései pedig lehetővé teszik számunka, hogy a különböző fajta kriptoeszközöket manipulálhatatlan és önmagukat végrehajtó okos szerződések segítségével cserélgessük közvetítő nélkül, közvetlenül egymás között, az előzetesen megállapodott feltételrendszer betartásával. És ismét elmondható, hogy ez a potenciális felhasználási lehetőségeknek csak egy szűk köre.
Az Ethereum hasznosságát ráadásul kezdi felismerni az üzleti szféra is. Február végén alakult meg az Enterprise Ethereum Alliance (EEA), melyet harminc vállalat hozott létre, azonban azóta további cégek csatlakoztak hozzájuk. A névsor impozáns és a gazdaság számos szektora képviselteti magát benne: Microsoft, Intel, Credit Suisse, J.P. Morgan, Toyota, BP, Deloitte, csak hogy néhányat említsek közülük. Céljuk az Ethereum üzleti felhasználásának elősegítése olyan decentralizált alkalmazások kifejlesztésével, melyeket a vállalatok használni tudnak.
Közben viszont számos kockázat is jelen van a kriptoeszközök piacán. A bitcoin blokkméret vitája továbbra sincs megoldva, aminek következtében a bitcoin tranzakciók rendkívül drágák vagy szélsőséges esetben akár nem is teljesülnek. A közösségben a vita ráadásul a közeljövőben könnyen odáig fajulhat, hogy a bitcoin blokklánca elágazik (forkol). Ezután pedig két, egymással versengő bitcoin fog létezni. Egy ilyen esemény biztosan nem növelné a bitcoinba vagy a kriptoeszközökbe vetett bizalmat, és várhatóan árfolyamesést okozna.
Másrészt az Ethereum sem érett még a tömeges felhasználásra. Ugyan a rendszer nem érte el a jelen állapotában való működésének korlátait, de már közel van hozzá. Ha holnaptól hirtelen az egész világ okos szerződéseket szeretne futtatni, azt bizony most még egyáltalán nem tudná kiszolgálni – nagyon nem. A technológia még kiforratlan. Tervek vannak, folynak a fejlesztések, de még nagyon-nagyon hosszú munka van hátra, és a kimenetel is rejt magában bizonytalanságot.
Ettől függetlenül minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a kriptoeszközök mögött álló technológia, a blokklánc valóban hatalmas jelentőségű találmány. Ugyanakkor azt még nem tudjuk pontosan, hogy mire fogjuk használni. Az 1990-es években az internet pont ilyen volt. Szinte szükségszerű, hogy egy ilyen innováció piaci buborékot okozzon. Hiszen vitathatatlanul jelentőségteljes, várhatóan hatalmas hatása lesz a mindennapjainkra, ugyanakkor ez a tény már viszonylag rövid idő (néhány év) alatt tudatosul az emberiség számára. Jóval gyorsabban, mint amennyi idő alatt az ehhez kapcsolódó fejlesztések eljuthatnának egy érettebb állapotba.
Mindebből pedig az következik, hogy a találmány jelentőségének felismerése, vagyis a tantusz leesése után rengeteg pénz akar áramlani az új technológiával kapcsolatos eszközökbe felhajtva az árakat, miközben akkor az még nem igazán látszik, hogy a kriptovilágon belül pontosan minek van értelme és jövője. De vesznek mindent, aminek köze van hozzá, még ha nyilvánvaló badarság is. Ekkor jelennek meg azok a lehúzós projektek is, amik magukat ambíciózus vállalkozásoknak álcázzák, de amiket valójában csibészek irányítanak. ICO-kból finanszírozzák magukat, és a technológia népszerűségét meglovagolva a naiv befektetők pénzére utaznak. Ezt már láttuk egyszer a dotkom lufiban és meggyőződésem, hogy a kriptoeszközök piacán is éppen egy ilyen fázisban vagyunk. Egyre szélesebb körben esik le az a bizonyos tantusz, egymást taposva vesznek válogatás nélkül mindent, és jelennek meg sorban olyan projektek is, amelyek megtérülése erősen kérdéses. Alakul a kriptolufi.
Azt még nem tudni, hogy pontosan hol tartunk a buborékfújásban. Még tarthat akár nagyon sokáig, vagy holnap kezdődhet egy hatalmas és hosszadalmas korrekció. Az Alapblog szerint a kriptoeszközök piaci kapitalizációja öt vagy tíz év múlva jóval magasabb lesz a mostaninál, még ha időközben lesz is benne egy vagy több újabb mélypont, és átalakul az összetétele.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
