Kedden a győri Rába Járműipari Holding a tőzsde honlapján bejelentette, hogy a társaságban együttesen a szavazatok több mint egy százalékával, együttesen 1,33 százalékkal rendelkező részvényesekként Gagyi Pálffy Attila György, a T-Invest ’91 Kft., Oláh Gábor, Gagyi Pálffy Györgyné, valamint a Netcég Kft. az április 6-án tartandó éves rendes közgyűlés napirendi pontjainak kiegészítését kérték. Az alapszabályba 13./t pontként felvennék azt az esetet, amikor a társaság befektetési ingatlanjainak nyilvántartásáról, számviteli politikájáról, a befektetési ingatlanainak átminősítéséről születik döntés.

Aki ellene van, az kapjon pénzt

Egy másik pontban pedig előírnák, hogy ha a 13./t pontról születik döntés, akkor azt csak úgy lehessen meghozni, ha ahhoz „a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselő részvényesek legalább háromnegyedes többsége előzetesen, a közgyűlés megtartására vonatkozó szabályok szerint hozzájárult”. Ehhez össze kellene hívni a kisrészvényesek ülését (gyűlését). Az ez ellen szavazók felé olyan vételi ajánlatot kéne tenni, mint amilyet a tőzsdei kivezetéskor is alkalmazni szoktak.

A Rába igazgatósága ezt az indítványt felvette a közgyűlés napirendjére, más napirendi pontokat azonban szabályellenesnek vagy jogszabályellenesnek tart, ezeket nem terjeszti a közgyűlés elé. Így a indítványozták azt is, hogy a közgyűlés döntsön a befektetési ingatlanokkal kapcsolatos számviteli politikának és nyilvántartásnak visszamenőleges megváltoztatásáról. Továbbá indítványozták, hogy a közgyűlés utasítsa az Igazgatóságot a társaság tavalyi beszámolójának a befektetési ingatlannal kapcsolatos számviteli politika és nyilvántartás visszamenőleges megváltoztatását követő újbóli elkészítésére. Indítványozták még, hogy döntsenek igazgatósági, felügyelőbizottsági, illetve audit bizottsági tagok visszahívásáról, új tagok megválasztásáról.

Remek alkalom lenne a demonstrációra

Mint ismeretes, a Rábának komoly értékű ingatlanai vannak Győrben, amelyekkel kapcsolatban voltak beruházási tervek, ám ezek – részben talán a válság miatt – meghiúsultak. A jövőben azonban ezek a területek felértékelődhetnek. Az állam rossz tulajdonos, tartja sok szakember, nem lenne meglepő, ha a tulajdonosváltás kapcsán a kisbefektetők aggódnak az ingatlanvagyonért, és a lehető legszorosabban nyomon szeretnék követni annak sorsát.

A számvitellel, mérlegkészítéssel kapcsolatos pontok pedig nagyban növelnék az átláthatóságot, a nehezen értékelhető, régi árakon a könyvekben szereplő objektumok értékének a valósághoz való közelítését, a befektetők esélyegyenlőségének megteremtését. A kérdések legalább egy részét napirendre tűzték, a fő tulajdonos pedig remek alkalmat kapott arra, hogy demonstrálja, a Rába reprivatizációja során a kisbefektetők érdekeit is a szívén viseli.

Nem mindegy, hogy 338 millió vagy hatmilliárd

A közgyűlési javaslatok hátterében az a győri belvárosközeli telek áll, amelynek értéke a könyvkben 338 millió forint, a mérleg kiegészítő mellékletében viszont hatmilliárd forint szerepel - írja a Napi.hu. Ennek a teleknek a magasabb értéken való beszámításával a részvények ajánlati ára az ajánlatban szereplő 747 forinttal szemben 1208 forint lett volna, jóval magasabb, mint a 815 forintos ár, amit az állam a részvényekért ajánlott. Az index.hu szerint emiatt egy részvényes perel is.