A jegybank a kamatdöntő ülésen, amint várható volt, változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatot és a -0,15 százalékos egynapos (overnight) kamatot. Ugyanakkor továbbra is erősen korlátozza a jegybanknál 3 hónapra elhelyezhető banki betétállományt, 75 milliárd forintban. Ezzel lényegében a jegybanki alapkamat értelmét is veszti, mivel ténylegesen csak alig vehető igénybe, ezáltal a valódi kamatszint nagyjából ott van, ahol a 3 hónapos diszkont kincstárjegyeket megvették ma: 0,15 százalékon.

Csak az infláció

Az jegybank monetáris politikája tehát nem változik, azt nem befolyásolja, hogy az utóbbi időben meglehetősen gyenge a forint. Az egyetlen szempont az infláció, mégpedig az, hogy elég magas legyen, vagyis stabilan elérje a három százalékot. Az utolsó adat ugyan 3,1 százalék volt, de a jegybank véleménye szerint ez elsősorban az olajár elmúlt hónapokban bekövetkezett emelkedésének köszönhető, véleményük szerint, ha ez lecseng, az infláció visszaesik, és csak jövő év közepén éri el újra a 3 százalékos jegybanki célt, akkor immár stabilan.

Ezt figyelembe véve a jegybank úgy gondolja, hogy továbbra is indokolt a rendkívül laza monetáris politika, lényegében a nulla kamatok politikája. Kifejezetten hangsúlyozza a közlemény, hogy az infláció az egyetlen szempont, ami a monetáris politikát meghatározza (a teljes közlemény itt olvasható). Így a forint gyengülésének okán nem módosítanak, kétségkívül nem is feltétlenül kell, mivel ha a fundamentumok (elsősorban a fizetési mérleg nagy többlete) érvényesülni tudnának, akkor még nulla közeli kamatok mellett is erősödhetne a forint.

A háttérben

Nem tartjuk kizártnak, hogy a kormány és a jegybank együttműködik a kérdésben, például nem vásárolnak egy darabig devizát abból a célból, hogy az államadósság még fennálló devizahányadát forintra váltsák. Megtehetik azt, hogy átmenetileg a devizatartalékokat csökkentik ebből a célból, de azt is, hogy maga a folyamat szünetel, hisz olyan alacsony az adósságon belüli devizahányad (20 százalék alatti), hogy szükségtelen tovább csökkenteni, de legalábbis semmiképpen sem sürgős.

Ez persze csak elmélkedés, de arra akartunk ezzel rávilágítani, hogy az extrém laza monetáris kondíciók fennmaradása nem jelent törvényszerűen forintgyengülést, talán ez is adja a közlemény magabiztosságát abban a tekintetben, hogy a monetáris politika nem foglalkozik az árfolyammal. Ha ugyanis további jelentős forintgyengülés következne, és nem lenne más eszköz ennek megfékezésére, biztosan beavatkoznának.

Piaci reakciók

Így összességében arra a következtetésre lehet jutni, hogy a 0 kamatok időszaka még eltart egy darabig, ugyanakkor a forint ennek ellenére nem fog összeomlani. Mindazonáltal a jelenlegi forintárfolyam is kedvezőtlen a bérfelzárkózás szempontjából, hisz a 12 százalékos éves béremelkedés ellenére a mostani árfolyamon a nettó átlagkereset csak havi 700 euró, míg az osztrák és a német a legfrissebb adatok szerint 2300, vagyis még ezek harmadát sem érjük el.

Miután a piac megemésztette az eseményeket, vevők jelentek meg a forint piacán, az árfolyam erősödni kezdett, 325,50-ig is lejött az euróval szemben, míg délelőtt 327 fölött is járt. Nem kizárt, hogy a résztvevők is eszmefuttatásunkhoz hasonlóan értékelték a jegybank magabiztosságát, így venni kezdték a forintot.