Forradalmasodó szolgáltatások
Sok iparágat és szolgáltatást átalakított az internet, különösen a mobil és a hozzá kapcsolódó telefonos applikációk. Legtöbbször a fogyasztók javára: így lett ez a taxizásban, vagy mondjuk így, fizetős utasfuvarozásban is. Megrendelhetjük telefonon az autót, megadhatjuk, hová akarunk menni, és aki épp arra jár és jó neki, már jön is értünk. Nem kellenek diszpécserközpontok, nem kell drosztokon várakozni vagy utasok után, az utasoknak pedig taxi után vadászni.
Problémák persze adódtak, miután egyből nem volt minden sofőr és autó tökéletes, de idővel az ilyen vállalkozások megoldják ezt a problémát, és lássuk be, a taxisok sem mindig kifogástalanok. A legfőbb előny: az Uber jóval olcsóbb, mint a taxi, különösen Budapesten volt ez így, ahol megszüntették a taxik közti versenyt (a kapitalizmus alapelemét), egységes, magas indulóköltséggel és magas kilométerdíjjal folyik az üzem.
Nagymama.com
A szolgáltatás érthető módon népszerű lett, egyes helyeken azonban betiltották, ahogy nálunk is. A világ nagyobb részén azonban egyelőre működik a cég, és már el is jutott oda, hogy tőzsdére menjen, bár ennek célja nem teljesen tiszta (azon kívül, hogy a tulajdonosok aranyáron eladhassák részvényeiket). Márpedig most, miután 10 éve tart a tőzsdei emelkedő trend, mindent el lehet ott adni, az új részvényeket ráadásul drágán is. Végül is, ha van kereslet, miért ne tennék a tulajok? Ahogy az internetes lufi idején mondták az ezredfordulón: ha valaki a nagymamája mögé odaírja, hogy .com, és tőzsdére viszi a nénit, máris a kasszához járulhat.
Aranyáron adnák
Nos, nézzük az Uber esetében a részleteket. A cég a hírek szerint már jópár befektetési bankot összegyűjtött, hogy részt vegyenek a kibocsátásban, segítsék eladni a papírokat. Jobbnál jobb nevek: Bank of Amerika, Barclays, Citigroup, Deutsche Bank, JP Morgan, Goldman Sachs, de a bankok még nem nyilatkoztak hivatalosan. Ha van egy kis aggodalom, akkor értjük is, miért: a drága kibocsátás után 100-120 milliárd dollárt érne a profitot nem termelő cég, kétszer annyit, mint a Tesla, háromszor annyit, mint a Ford.
Ezek a számok önmagukért beszélnek, és hát nem egy reménybeli Facebookot látunk (amely ráadásul olcsóbb volt, mikor a piacra jött). Csak egy olyan szolgáltatás-közvetítőt, amely kiválóan működhet, de az üzletág jellegéből adódóan kizárt, hogy éves szinten dollármilliárdokat keressen. Ráadásul nem tudjuk, mely városok taxislobbija győzedelmeskedhet még a jövőben, így mennyi piacvesztés következhet. Ne rohanjunk jegyezni, nem túl jó a kockázat/hozam arány.
Technikai eszközöket és energetikai berendezéseket adnak a horvátok. Katonákat nem küldenek. 
