Hol van már a tavalyi december 9-ei EU-csúcs, amikor Christine Lagarde debütált az európai politikában, méghozzá egy olyan csúcstalálkozón, ahol német-francia vezetéssel sikerült áterőszakolni a tagállamokon a stabilitási paktumot. Jövő héten Angela Merkel mosolya valószínűleg már nem lesz olyan őszinte a Valutaalap vezetője irányába, mint tavaly volt. Pedig akkor még az EU 200 milliárd eurót bocsájtott az IMF mentőalapjának rendelkezésére...

A válság gyors megoldásokért kiált

A Valutaalap egyértelműen állást foglalt a spanyol bankmentés ügyében ma, az IMF szerint ez ESM-ből közvetlenül és célzottan kellene feltőkésíteni a bajbajutott európai bankokat, Lagarde szerint nincs idő tétovázni, a spanyol bankszektor megmentése gyors és határozott lépéseket igényel, melyek hozzájárulhatnának az euró erejének és "tekintélyének" visszaszerzéséhez.

Berlinben egyre gondterheltebben figyelik az IMF ténykedését, Christine Lagarde tavaly év végén még csak az EKB kötvényvásárlási programjának meghosszabbítását szorgalmazta, év eleje óta viszont konzekvensen az európai strukturális reformok és a gazdaság beindítása mellett foglal állást a megszorításokkal szemben.

A másik sarokban: Angela Merkel

Lagarde szerint, ha az ESM-en keresztül az államoknak nyújtana segítséget Brüsszel, akkor azzal csak az államadósságot hízlalná tovább, ami tovább szítaná a feszültséget a piacokon. Ráadásul így az európai államok garanciákat kérhetnének Sanyolországtól a bankmentőcsomagért cserébe. A megszorításokat azonban Brüsszel e nélkül is ki tudja kényszeríteni, a fontos most az lenne, hogy a spanyol bankszektor ne legyen veszélyforrás az európai piacokon - erre a pénz már megvan, de a közös politikai akarat hiányzik. Lagarde szerint is tovább kell mélyíteni az európai integrációt, az EU-nak közös betétbiztosítási alapot kell létrehoznia, és fokozatosan át kell állnia a közös adósságkezelésre is. Lagarde ismételten kiállt amellett, hogy az európai helyzet stabilizálásához az EKB-nak ismételten be kellene avatkoznia, például a kötvénypiacon, hiszen az eurójegybank korábban sikeresen hűtötte le a spanyol és olasz kötvényhozamokat azzal, hogy a másodlagos piacról felszívta a papírok egy részét.

A ma gondjait nem tudják megoldani

Berlin egyelőre azon az állásponton van, hogy az ESM-ből kellene kötvényeket vásárolni, a bankok feltőkésítését pedig a tagállamoknak kellene kérelmeznie ebből az alapból és a pénzt is ők kapnák meg - így persze feltételeket is lehetne szabni a tagállamoknak. Németország hajlik ugyan a kompromisszumra, de a fiskális fegyelmet megkövetelné az európai tagállamoktól, főleg azoktól, akik eddig rugalmasan kezelték a maastrichti kritériumokat.

Az IMF attól tart, hogy a jövő héten tartandó EU-csúcson újra olyan kompromisszumos megoldás születik az európai válságkezelés ügyében, ami a jövő problémáira talán választ adhat, de a ma gondjait nem oldja meg. A németek makacs ellenállási ráadásul felhigíthatja a Bizottság által támogatott növekedési paktumot.