Ködös sztori: mióta tudja a kormány, hogy nem kap pénzt az M4-re?
Magyarország 2013 végén nyújtotta be Brüsszelben a projekt uniós támogatására vonatkozó kérelmet, de a bizottság sosem hagyta jóvá. "(A projektet) Magyarország visszavonta, miután a bizottság aggodalmainak adott hangot a magas költségek miatt" - közölte Jakub Adamowicz, az Európai Bizottság regionális fejlesztésért felelős szóvivője, miután itthon az index.hu megírta: Brüsszel szerint a kilométerenkénti mintegy 4 milliárd forintos ár a kartellezés gyanúját veti fel.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: az M4-es autópályával kapcsolatos európai bizottsági elutasítás miatt a kormány most azon dolgozik, hogy Szolnokot az M5-ös autópályával kösse össze egy négysávos autóúttal. Ez első ránézésre ködösítésnek tűnik: már 2015 januárjában megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kormány - az M4-es autópálya beruházástól függetlenül - költségvetési forrásból finanszírozva összekötné az M5-ös autópályát és a 4-es főutat. A jelenleg folyamatban lévő beruházást várhatóan felfüggesztik – mondta Lázár János március 26-án, miközben a kormány már jó ideje tud arról, hogy nem ad pénzt az M4-re Brüsszel.
Két kartellezéssel meggyanúsított cég is megszólalt az ügyben: a Közgép szerint szabályszerűen lefolytatott közbeszerzésen nyerték el az M4-es autópálya egy szakaszának építésére kiírt munkát; a Strabag is azt közölte, hogy szerződésük érvényessége és jogszerűsége megkérdőjelezhetetlen.
Bejelentették: leállítják az építkezést
| Az érintett cégek: Colas és Swietelsky (konzorciumban), Közgép - A-Híd (konzorciumban), Strabag. |
„A Kormány nem ismer pardont, teljes körű vizsgálatot indít” - ezzel a címmel hirdetett sajtótájékoztatót Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár kedd délutánra.
Ezen azt közölte: Lázár János és Seszták Miklós közlekedési területért fellős miniszter arra utasították a NIF vezérigazgatóját, hogy azonnal állítsa le az M4 építési munkálatait, erről tájékoztassa a kivitelezőket. A kartellgyanút a kormány teljes körben ki akarja vizsgálni: a pályáztatási folyamatot, a NIF gyakorlatát átnézik. Ha beigazolódik a Bizottság kartellgyanúja, és emiatt pénzügyi szankció éri az államot, kifizettetik a cégekkel.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
