|
| Forrás: hyperloop-one.com |
Azt már korábban is rebesgették, hogy a Tesla-vezér megreformálná a közösségi közlekedést, hiszen évek óta dolgozik az általa szabadalmazott Hyperloop-vonat megoldásán. Franciaországban épp nemrég állította le Emmanuel Macron egy nagysebességű vasútvonal kiépítését, ami Limoges-t kötötte volna be a vérkeringésbe. A város egyik befektetője, Fabien Thibaut a Bloomberg szerint azonban nem elégedett meg ezzel a válasszal, és felhívta Elon Muskot, felajánlva neki a lehetőséget, hogy ott építse meg az első Hyperloop vonalak egyikét.
Limoges városa ugyanis, bár egy relatíve nagyobb város, de meglehetősen szegény, egy nagysebességű vasút megépítése azonban fellendítené a turizmust, munkahelyeket teremtene, ráadásul vonzaná a befektetőket is. Thibaud szerint az a tény, hogy a szupergyors vasút (TGV) és a Concorde szülőhazájában nem lehet gyorsvasutat építeni, elképzelhetetlen. Márpedig a városok költségcsökkentési akciója miatt így például Limoges mellett Orleans és Toulouse is kiesnek a közlekedési vérkeringésből.
Csővasútban a jövő?
Nem Elon Musk cége az egyetlen azonban, ami mágneses és vákuum-módszeren épülő csővasutat készül építeni, noha a hisztériát ő indította el még 2013-ban a Hyperloop bejegyzésével. Azóta már kihívója is akadt a brit mágnás Richard Branson vezette Virgin Hyperloop One személyében, de azóta már két másik startup is kinőtt Los Angelesben, a Hyperloop Transportation Technologies és az Arrivo szintén hasonló megoldáson dolgozik. A hírek szerint bár Musk megkapta a telefont, végül nem válaszolt – helyette azonban bejelentkezett a kanadai TransPod.
A TransPod hasonló elektromágnesességen és vákuumtechnológián alapuló vasutat fejleszt, és már kaptak is ajánlatot Limoges vezetésétől, egy mintegy 3 kilométeres tesztpálya építésére, valamint egy 15 emberes kutatóközpont létrehozására tettek ajánlatot. Ehhez a TransPodnak 20 millió euróra lenne szüksége, amit azonban a város nem tud megfinanszírozni, hacsak nem kapnak kormányzati segítséget.
Szegények a városok
Bár a városok nem tudnak nagy összegeket letenni az asztalra, számos adókedvezménnyel, épületek rendelkezésre bocsátásával és esetlegesen földdel meg tudnák ragadni a nagybefektetők figyelmét. Mielőtt azonban bármilyen projektbe vágnának, előtte Macronnak is rá kell bólintania az ügyletre. Orleans városa szintén hasonló vasúti projektet tervez, ami legkésőbb 2025-ig meg is valósulhat a térségben. Itt egy francia befektető, Emeuric Gleizes tervez vasutat építeni, ehhez azonban meg kell szereznie mintegy 18 kilométer kihasználatlan vasútvonalat ahhoz, hogy tesztelje a saját szupervonatát, a SpaceTrain-t.
Ahlborn-ban egy másik problémával kell szembenézniük az egyébként kilincselő startupoknak, a város térségét ugyanis erősen lebombázták a II. Világháborúban. A számtalan, fel nem robbant bomba a mai napig a földben nyugszik, az építkezések megkezdése előtt ezeket fel kell kutatni és hatástalanítani kell, amit szintén nem tud megfizetni a város. A remények szerint azonban sikerül kutatóbrigádot kérni a startupoktól, és amint megtisztították a területet, úgy év végéig elkészülhet egy 320 méter hosszú tesztpálya.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
