Ahogy azt az Mfor.hu a biztosítók éves beszámolói alapján megírta, a biztosítók bruttó díjbevétele 7 százalék feletti növekedés eredményeként 2018-ban átlépte az ezermilliárd forintos határt. Ám a hazai GDP-t meghaladó bővülés elmarad az uniós felzárkózási pályától – figyelmeztetett Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A biztosítók – lapunk által ugyancsak kimutatott – közel 73 milliárd forintos adózott nyeresége is soha nem látott érték, amit az MNB a szerződések és a díjak gyarapodása mellett alapvetően annak tud be, hogy a korábbi évekhez képest kevésbé szélsőséges időjárás miatt csökkent a kárráfordításuk. A biztosítók tőkemegfelelése stabilan 200 százalék feletti, ami a jogszabályi elvárást kétszeresen haladja meg, s megfelel az uniós átlagnak.
Az etikus életbiztosítási szabályozás piactisztító hatása mellett azzal az előnnyel is járhat, hogy a korábbinál egészségesebb, fenntarthatóbb modell van kialakulóban. Ennek már láthatók az eredményei, nevezetesen, hogy a felére csökkentek az univerzális befektetési célú biztosítások, illetve előretörtek a nyugdíj- és a kockázati életbiztosítások.
A munkáltatói bevételek visszaesése miatti beolvadások, végelszámolások hatására csökkent az önkéntes pénztárak száma. Az alapvetően a nemzetközi pénz- és tőkepiacok volatilitása, kisebb részben a hazai kötvény- és részvénybefektetések mintegy 1 százalékos vesztesége miatt negatívvá (záró vagyonnal súlyozva -1,8 százalékossá) vált tavalyi hozamok miatt jelentős megcsappantak az önkéntes nyugdíjpénztárak bevételei. Ám a szektor 10 éves átlaghozama változatlanul magas, 7 százalék feletti – hívta fel a figyelmet Laki Gábor, az MNB igazgatója.
Második éve negatív az egészség- és önsegélyező pénztárak működési eredménye, ami mögött az állhat, hogy a nem fizető tagok hozamából történt levonások összege – főként az alacsony, vagy negatív pénztári hozamok miatt – nagyon csekély volt.
Miközben a befektetési vállalkozások tőkepiaci forgalma nőtt, a hitelintézeteké csökkent, ami negatívba húzta e szektor összesített mérlegét. A kezelt ügyfélértékpapír-állomány tovább növekedett. Folytatódott a konszolidációs folyamat, két befektetési vállalkozás visszaadta az engedélyét. Összességében a befektetési vállalkozások adózott eredménye nőtt, ám egyes kis – az MNB által nem nevesített – befektetési vállalkozásoknál jövedelmezőségi problémák akadtak.
Fordulat történt a hazai befektetési alapkezelőknél 2018-ban: az általuk kezelt vagyon több évnyi növekedés után csökkent, a 6558 milliárd forintos múlt év végi összvagyonuk viszont közel 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Alapvetően annak köszönhetően, hogy az ingatlanalapokba rekordértékű, 650 milliárd forint áramlott be, ami bőven kompenzálta, hogy a részvényalapokat 380 milliárd hagyta el. Az alapkezelők össznyeresége tavaly minimálisan, mintegy 25 milliárd forintra mérséklődött.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
