|
| Fotó: depositphotos.com |
Az is előfordulhat, hogy a munkaadó olyan jelentős támogatást ad dolgozójának (például szolgálati lakás vagy tanulmányok finanszírozása), hogy be szeretné magát biztosítani arra az esetre, ha a munkavállaló mégsem teljesíti azt, amit a támogatásért vállalt. Ebben lehet segítség a közjegyzői okirat vagy a közjegyzők által lefolytatott fizetési meghagyásos eljárás – hangsúlyozza dr. Pulinka Mihály a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Jogi Irodájának irodavezető-helyettese.
Ha tartozása van az alkalmazottnak károkozás, leltárhiány vagy jogalap nélkül kifizetett munkabér miatt, a munkáltatója fizetési meghagyásos eljárást (fmh) kezdeményezhet, amellyel akár néhány héten belül a pénzéhez juthat, szemben az olykor évekig elhúzódó peres eljárással. (A munkáltatók ki tudnak adni közvetlenül fizetési felszólítást is, de csak a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó összegű követelés erejéig.)
Ugyanakkor nincs helye fizetési meghagyásos eljárásnak, ha az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése vagy fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. Ezekben az esetekben bíróságnak kell eljárnia.
A munkavállaló emellett közjegyzői okiratban is elismerheti, hogy kártérítéssel tartozik. A közjegyzői okiratnak az az előnye, hogy ha az abban foglalt kötelezettségnek a fél nem tesz eleget, akkor az peres eljárás nélkül, közvetlenül végrehajtható.
Gépkocsikár, elvesztett üzemanyagkártya, lelakott szolgálati lakás
Pulinka Mihály felidéz egy olyan esetet, amikor a munkavállaló (aki gépkocsivezetőként dolgozott) közjegyzői okiratban vállalta, hogy megtéríti annak a költségét, hogy az ő hibájából romlott el a gépjármű, és azt haza kellett szállítani külföldről.
Gyakorlatából arra is emlékszik, amikor egy munkavállaló szintén közjegyzői okiratban ismerte el, hogy elvesztette a rábízott üzemanyagkártyát, amellyel 1 millió forint kárt okozott, és vállalta, hogy azt részletekben vissza fogja fizetni.
Egy másik esetben egy dolgozó a munkáltatója költségén részt vett egy tanfolyamon, hogy nemzetközi gépjárművezetői munkaviszonyt létesíthessen. A tanfolyam díja majdnem 500 ezer forint volt. A munkavállaló a közjegyzői okiratban vállalta, hogy ha a tanfolyamot nem végzi el sikeresen, vagy ha elvégezte, és utána meghatározott időn belül munkahelyet vált, akkor visszafizeti a tanfolyam díját a munkáltató részére.
Pulinka Mihály hozzátette: a tanulmányi szerződések nagy része azonban általában kis összegekről szól, a munkáltató pedig olyankor a tartozást általában fizetési felszólítással vagy más jogszerű eszközökkel egyszerűen érvényesíteni tudja.
Ha a munkaadó szolgálati lakást biztosít a munkavállalónak, akkor a bérleti szerződést érdemes közokiratba foglalni, vagy a munkavállaló egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tehet, akár a kiköltözés, akár a költségek megfizetésének vállalásáról.
| Ha egy károkozásnál a cég és a dolgozó nem tud megállapodni, milyen mértékű, vagy milyen jellegű kár következett be, a közjegyző bármelyik fél kérelmére igazságügyi szakértőt rendelhet ki. Így igazságügyi szakértői vélemény születhet a kérdésben, amely akár egy peres eljárásban is erős bizonyítéknak számít majd. |
Amikor a munkáltató nem fizet
Nemcsak a munkáltatóknak lehet szükségük közjegyzői közreműködésre követelésük érvényesítéséhez, hanem a munkavállalóknak is. Abban az esetben, ha a munkáltató nem fizeti ki a munkavállaló munkabérét, túlóráját, a külföldi kiküldetése után járó költségtérítést vagy éppen a végkielégítését, esetleg ő okozott kárt a munkavállalónak, amit nem hajlandó megtéríteni, akkor a munkavállaló egyszerűen kezdeményezhet fizetési meghagyásos eljárást munkáltatójával szemben.
A fenti példák nemcsak munkaviszonyra, hanem közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyokra is érvényesek. Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárásban azonban a követelés, ha a munkavállalót elbocsátják, aki ezután a jogviszony jogellenes megszüntetése miatt kártérítési igénnyel lép fel a volt munkáltatóval szemben, mivel kérdéses a jogviszony megszüntetésének jogellenessége. Ez az igény bíróság előtt érvényesíthető.
|
Fizetési meghagyás kibocsátása esetén a küldemény kézhezvételétől számítva a kötelezettnek tizenöt napja van arra, hogy nyilatkozzon, vitatja-e a követelést, amennyiben pedig így tesz, úgy az ügy bírósági útra terelődik. Ha azonban ezt nem lépi meg, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, így a követelés azonnal érvényesíthető, végrehajtható lesz. Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek adósával szemben lejárt pénzkövetelése van. Nem csak munkaviszonyból eredően lehetséges ez a fajta követelésérvényesítés, hanem általában, magánszemélyek, cégek szerződéses viszonyainak rendezésére is. Ha megállapodás ellenére az egyik fél nem fizet, úgy lehetőség van fizetési meghagyásos eljárásra – jegyezte meg Pulinka Mihály. Fontos azonban tudni, hogy a fizetési meghagyás jogintézményével csak és kizárólag pénzkövetelésünket tudjuk érvényesíteni, másfajta igény érvényesítésére ez az eljárás nem alkalmas. Nem érvényesíthető továbbá fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek összege meghaladja a harmincmillió forintot. |
Erre már érdemes felfigyelni. 
