Vagyis július 20-tól megszűnt a különleges táplálkozási célú élelmiszerek kategóriája. A jövőben a gyártóknak és forgalmazóknak nem kell bejelenteniük a hatóság felé, ha gluténérzékenyeknek szánt élelmiszert kívánnak forgalmazni. Ezzel párhuzamosan egy új szabály is életbe lép a gluténmentességre és a csökkentett gluténtartalomra vonatkozó állításokról. Az új szabály fenntartja a korábbi szabályozás lényeges elemeit azt néhány ponttal kiegészítve.

Mit, mivel jelölnek az élelmiszerek címkéin?

1. A "gluténmentes" kijelentés csak abban az esetben használható, ha egy élelmiszer legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz. Ez a minősítés alkalmazható a természetes módon gluténmentes termékek esetében is.

2. A "nagyon alacsony gluténtartalmú" kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaz és a termék egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy olyan összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék.

3. Az élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatást kísérheti a "gluténérzékenyek is fogyaszthatják" vagy "coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják" kijelentések.

4. Amennyiben az élelmiszert kifejezetten úgy gyártották, hogy az élelmiszer glutént tartalmazó összetevőjének gluténtartalmát csökkentették, vagy a glutént tartalmazó összetevőt más, természetes módon gluténmentes összetevővel helyettesítették, akkor a címkén a "kifejezetten gluténérzékenyek számára készült" vagy "kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült" kijelentések is feltüntethetők.

5. A gluténérzékenyek többségének, de nem mindnek az étrendje tartalmazhat zabot, anélkül, hogy ez az egészségükre kedvezőtlen hatást fejtene ki. Komoly gondot jelent a zab gluténnal való szennyeződése, ezért a "gluténmentes", vagy "nagyon alacsony glutén tartalmú" termékekben levő zab gluténtartalmát is szabályozta a jogalkotó. A gluténmentesként vagy nagyon alacsony gluténtartalmúként megjelölt élelmiszerekben csak olyan zab használható, amelynek termesztése, előkészítése és/vagy feldolgozása során kifejezetten kerülték a búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival való szennyeződést, és amelynek gluténtartalma legfeljebb 20 mg/kg.

A gluténmentes étrendet követőknek az élelmiszereket három kategóriába érdemes sorolniuk:

- a biztosan glutént tartalmazókra (pl.: vizes zsemle) - a glutént potenciálisan tartalmazókra (pl.: ízesített joghurt, salátakeverék, mirelit félkész termékek) - a glutént biztosan nem tartalmazókra (pl.: tojás) Ez utóbbi két kategória elkülönítése a gluténérzékenyeknek kulcsfontosságú, amely az élelmiszercímkék pontos és gyors áttekintésével könnyen megoldható.

Egyéni tolerancia szinttől függően a "gluténmentes" vagy a "nagyon alacsony glutén tartalmú" felirattal ellátott termékeket a gluténintoleranciában szenvedők fogyaszthatják - függetlenül az azt esetleg kiegészítő "gluténérzékenyek is fogyaszthatják" vagy "coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják" kijelentésektől. Fontos, hogy a "kifejezetten gluténérzékenyek számára készült" vagy "kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült" jelölések a maximálisan 20 mg/kg és 100 mg/kg glutén tartalmú termékeket is követhetik.

Az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén kötelező a glutént tartalmazó gabonafélék, azaz a búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtáik nevét az összetevők felsorolásában olyan szedéssel - például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel - kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől.

A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is kötelező a gluténtartalomra vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók rendelkezésére bocsájtani valamilyen formában, ugyanakkor a diagnosztizált gluténérzékenyeknek az esetleges utólagos szennyeződés előfordulása miatt érdemes kellő óvatossággal kezelni a nem előrecsomagolt élelmiszereket.