|
| (Fotó: depositphotos.com) |
A műanyagok nem bomlanak le a környezetben, csupán egyre kisebb darabokra, úgynevezett mikroműanyagokra aprózódnak, amelyek a belélegzett levegővel, a táplálékkal, az ásványvízzel és az ivóvízzel is bekerülhetnek az emberi szervezetbe, ahol később akár egészségügyi problémát is okozhatnak.
"Minden olyan kutatásra szükség van, amely elősegíti ezen anyagok lebontását, környezetbe jutásuk megakadályozását, valamint segíti a döntéshozókat a megfelelő szabályozások kialakításában"- mondja Knisz Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Karának oktatója.
A szerves mikroszennyezőkkel, valamint a mikroműanyagokkal kapcsolatos tudományos munka az NKE Víztudományi Karán elsősorban a szennyvíztisztítókban előforduló szerves mikroszennyezőkre fókuszál.
Mindenhol előfordul
A mikroműanyagok, vagyis az 5 milliméternél apróbb műanyagszemcsék ma már szinte mindenhol megtalálhatóak a természetben, így például a sarki jégtáblák alatt, az esővízben, de jelen vannak a kagylófélékben, a sörben és az ivóvízben is, különösen a palackozott ásványvizekben. Olyan széleskörű a környezet műanyag-szennyezettsége, hogy szervezetbe jutásuk szinte elkerülhetetlen. Egészségügyi hatásukról még kevés adat áll rendelkezésre, de pontenciálisan károsíthatják a bélnyálkahártyát, felületükön korokozókat köthetnek meg, valamint szerves mikroszennyezők forrásai is lehetnek.
A szerves mikroszennyezők a többi között a gyógyszermaradványok, a kozmetikai és testápoló szerek, a peszticidek és a lágyítók. A gyártás során a műanyaghoz adott szerves anyagok kioldódhatnak a környezetbe, továbbá a mikroműanyagokhoz előszeretettel kötődnek szerves mikroszennyezők. Ezek közül a perzisztens, nehezen lebomló szerves szennyezőanyagok (POP-k) okoznak különösen komoly aggodalmat, melyek jellemzően zsírban jól oldódó anyagok, így könnyedén átjutnak az élő szervezetek membránján és raktározódhatnak, valamint fel is halmozódhatnak a táplálékláncban.
Mind a mikroműanyagok, mind a legtöbb szerves mikroszennyező antropogén eredetű. Utóbbiak esetében a kórházak, ipari létesítmények, a mezőgazdasági területek, valamint a szennyvíztisztító telepek a fő szennyező források. A közlemény szerint bár a felszín alatti vizeink védettebbek, mint a felszíni vizek, ennek ellenére az előbbiek sem mentesek a mikroszennyezőktől és a mikroműanyagoktól sem.
Ami megoldás lehet
A kutatók szerint annak megakadályozására, hogy a szennyezőanyagok az ivóvízbe, valamint a táplálékunkba kerüljenek, elsősorban környezetbe jutásukat kellene megakadályozni, melynek egyik fontos lépése a szennyvíztisztítók hatékonyságának növelése. "A jelenleg alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák többsége ugyanis nem képes hatékonyan eltávolítani a mikroszennyezők nagy részét, így azok a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, part menti vizekbe kerülnek"- közölte Knisz Judit.
A jelenséggel napokban közzétett jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is foglalkozott, amely további kutatásokra ösztönzi a szakembereket.
Nincs megállás a Tenu vetélytársánál. 
