Az Európai Unió átlagos árszínvonalához képest Bulgáriában voltak a legalacsonyabbak, Dániában pedig a legmagasabbak a fogyasztási javak és szolgáltatások árai tavaly, a két ország árszínvonala között majdnem háromszoros volt a különbség - derült ki az Európai Unió közös statisztikai hivatala által közzétett adatokból.
Magyarországon az árak az uniós átlag 62 százalékát érték el tavaly, ezzel Bulgária (48 százalék), Románia (52 százalék) és Lengyelország (56 százalék) után a negyedik legolcsóbb ország volt az Európai Unióban.
Az elektronika drága
Az átlagot összetevőire bontva az is kiderült, hogy Magyarországon az elektronikai cikkek ára közelítette meg leginkább az uniós átlagot, e termékek ára mindössze 5 százalékkal marad el a 28 tagállam átlagától. A legtöbbet, az uniós átlag 110 százalékát Dániában és Franciaországban, a legkevesebbet pedig Írországban (86 százalék) és Lengyelországban (8 százalék) kellett fizetni ezekért a termékekért.
Az élelmiszerek, és az alkoholt nem tartalmazó italok ára Magyarországon az EU-átlag 82 százalékát tette ki. Ebben a termékkategóriában Románia volt a legolcsóbb, az átlag 62 százalékával, míg Dánia a legdrágább, 150 százalékos mutatóval. További három országban, Svédországban, Ausztriában és Luxemburgban haladták meg az árak 20 százalékkal az uniós átlagot.
Az alkoholtartalmú italok és dohánytermékek esetében a magyar árak az EU átlagának 70 százalékát érték el, ennél csak Romániában (69 százalék) és Bulgáriában (56 százalék) volt alacsonyabb az árszint. Kirívóan drágák ezek a termékek Írországban, ahol az uniós átlagot 74 százalékkal haladta meg az árszint.
Ruházkodni is olcsó Magyarországon, a magyar árak az EU-átlag 84 százalékára rúgnak, ennél csak Bulgáriában lehet olcsóbban ruhát vásárolni, az árszint ott az uniós átlag 80 százaléka volt. Öltözködni Svédországban a legdrágább, ahol az átlag 134 százalékát kell fizetni a ruhákért.
A személyes közlekedési eszközök - autók, motorok - kategóriában Szlovákia, Csehország és Románia a legolcsóbb, ahol az EU-átlag 81, 82, illetve 83 százalékát kellett fizetni. Magyarországon ez a mutató 89 százalékon állt. Ebben a termékcsoportban kiugróan sokat, az uniós átlagnál 44 százalékkal kellett többet fizetni Dániában, Hollandia a második, 121 százalékos árszinttel.
Nagyon vegyesek a reakciók a megállapodásra, sokan elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
