Vásárlás csomagolás nélkül: megoldások a műanyag-mizériára I.

Szemétdomb az Arab-tenger mentén az indiai Mumbaiban. EPA/DIVYAKANT SOLANKI

Magali Sartre, egy 44 éves párizsi asszony minden héten az interneten vásárol be. Ráklikkel a narancslére, az olajra, a teára, a tésztára, a süteményre – minden olyasmire, amire egy átlagos háztartásnak szüksége van.

Új bevásárlási modell

Amikor azonban megérkezik a  rendelése, már látszik, hogy az valójában korántsem átlagos. A táskában ugyanis a tészta és a tea fémtárolóban, a narancslé pedig üvegben érkezik – műanyagnak nyoma sincs. Amint családja felhasznált egy terméket, visszateszi a táskába a csomagolásokat, amiket összegyűjtenek, valamint adott esetben kitisztítanak és újratöltenek, derül ki a Financial Times riportjából.

Sartre a Loop egyik vevője. Az új cég úgy próbál véget vetni a hulladéközönnek, hogy – együttműködve olyan márkákkal, mint a Haagen-Dazs, a Dove és a Crest –  újrahasználható csomagolásokat kínál. Forradalmian új bevásárlási modellt kíván létrehozni, amelyben a csomagolás tartós, újrahasználható, értékes – sőt, adott esetben még szép is.

A vásárlók változást akarnak

A start up már multikkal (Nestlé, Unilever, Procter&Gamble, PepsiCo) és szupermarketekkel is kooperál.

Vásárlóként szeretném jelezni, hogy nem akarok több műanyagot. És üzenni szeretnék a nagy cégeknek, hogy kész vagyok pénzt áldozni  egy olyan, másfajta vásárlási modellre, amely jobban összhangban van az értékeimmel

– idézte a brit gazdasági lap Magali Sartrét.

Iparági vezetők szerint a vevők egyre nagyobb nyomása irányváltásra ösztönözte a világ vezető élelmiszer-, üdítőital és háztartási cikk gyártóit, amelyek többé nem ignorálhatják őket.

Azt látjuk, hogy a fogyasztókat, különösebben a fiatalabbakat, tényleg érdeklik a fenntarthatósági témák, ezért változnunk kell, hogy relevánsak maradjunk

– mondta az FT-nek Alan Jope, az Unilever vezérigazgatója.

Aknamező az óceánon

A fogyasztók és környezetvédők részéről a nagy cégekre nehezedő nyomást növelték az olyan dokumentumfilmek, mint például a BBC Kék Bolygó 2-je. Ez azt mutatja be, hogy elképesztő mennyiségű műanyag – egyes becslések szerint évi 8 millió tonna – kerül a tengerekbe és óceánokba, ami fatális következményekkel jár az élővilágra nézve.

A tengeri madarak, például az albatroszok sok esetben tápláléknak nézik és megeszik a műanyagot, és mivel nem tudják megemészteni, elpusztulnak.

Az állatok számára a műanyag aknamezővé változtatja az óceánokat

– írta ezzel összhangban a National Geographic.

Nyolcmilliárd tonna

Az ötvenes évek óta 8,3 milliárd tonna plasztikot gyártottak világszerte, aminek mindössze kilenc százalékát hasznosították újra.

A műanyag aránya 17-ről 25 százalékra nőtt a csomagolásban 2000 és 2015 között. Ennek nagy részét mindössze egyszer használják, azaz hulladék lesz belőle. Ez évi 80-120 milliárd fontba kerül, és gyakorlatilag túlterheli a globális újrahasznosítási rendszert.

Ugyanakkor ez a történet sem fekete-fehér: a műanyag száműzésének is megvannak a maga hátrányai. A fémből vagy üvegből készült csomagolóanyagok súlya ugyanis nagyobb, ezért előállításuk során gyakran több üvegházhatású gáz keletkezik, mint a műanyagok esetében.

Ráadásul a plasztik könnyű, olcsó, flexibilis és tartós, ami összességében minimalizálja a gyártási és szállítási költségeket.

Változtassunk – de hogyan?

Mindezzel együtt az FT által megkérdezett cégek, tudósok és vállalkozók egyetértettek abban, hogy változás lesz. Ennek mibenlétével kapcsolatban azonban már eltérnek a vélemények.

Sokan azzal oldanák meg a problémát, hogy egyre nagyobb mértékben használnának újrahasznosítható műanyagot. Mások úgy vélik, hogy a műanyagot sok esetben ki lehetne váltani bevont vagy kartonpapírral. De vannak olyan vélemények is, hogy a vásárlás és a fogyasztás mikéntjének teljes átalakítására lenne szükség.

Az eltérő megközelítések más-más anyagi és egyéb következményeket vonnának maguk után, mind a gyártókat, mind a fogyasztókat tekintve.

A világ  számos részén mindenesetre már szigorították a szabályozást: eddig 127 ország  korlátozta a műanyagzacskók használatát, az EU pedig számos terméket (műanyagtányérok, -evőeszközök és -szívószálak) betilt 2021-től.

Töltse újra a sörét!

Nagy-Britanniában számos áruházlánc szintén megpróbálja csökkenteni függőségét az egyszer használatos műanyag-csomagolásoktól: a Waitrose oxfordi szupermarketjében például – kísérleti jelleggel – teljesen csomagolásmentes ételeket és italokat kínálnak a Guardian szerint.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vásárlók saját tárolóedényeiket tölthetik fel a boltban borral, sörrel, rizzsel vagy éppen tisztítószerekkel, és cserébe még 15 százalék kedvezményt is kapnak.

A kísérlet kiértékelése még folyamatban van, de a cég már több pozitív visszajelzést kapott a vásárlóktól.

A magyarországi helyzetről itt olvashatnak: Óriási a titkolózás, hogy mikor fogják betiltani a műanyagokat Magyarországon.

(A cikk folytatását egy hét múlva közöljük.)