Hirdetés
Hirdetés

Óriási a titkolózás, hogy mikor fogják betiltani a műanyagokat Magyarországon

Valkai Nikoletta, 2019. szeptember 13., 06:06

Míg Szlovákiában nemrég konkrét lépéseket tettek az egyszer használatos műanyagok betiltására, addig Magyarországon egyelőre semmilyen döntés nincs a szigorításra. Ami biztos, az uniós irányelv értelmében 2021-től tilos több műanyag termék forgalmazása az Európai Unióban. Hogy ezt itthon miként fogják megvalósítani, nem világos. Most csak azt mondják: a kormánynak fontos, hogy a hazai vállalatok ne kerüljenek versenyhátrányba a szabályozás miatt.

(Fotó: depositphotos.com)
(Fotó: depositphotos.com)

Augusztus végén három írásbeli kérdéssel fordult az LMP-s Ungár Péter és Schmuck Erzsébet Palkovics Lászlóhoz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszteréhez, hogy megtudják:

  • A magyar kormány mikor fogja végre betiltani az egyszer használatos műanyagokat?
  • Miért tartózkodtak tavaly az Európai Parlamentben elsöprő többséggel megszavazott javaslat szavazásakor?
  • Miért nem valósult meg 2018 végén a már előkészített termékdíj törvény módosítása?

Előttünk járnak a szlovákok

Hirdetés

A műanyag termékek visszaszorításának kérdése már hosszú ideje terítéken van nem csak nálunk, hanem az egész világon, és az látszik: az egyes országok, vállalatok sorra tiltják be ezeket a műanyagokat.

A mostani ellenzéki kérdések aktualitását az adta, hogy a szlovák kormány augusztus 21-én jóváhagyta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát a hulladékokról szóló törvény módosításáról, amelynek értelmében több egyszer használatos műanyag eszközt (többek között műanyag tányérokat, evőeszközöket, dobozokat, italkeverőket, szívószálakat) betiltanak Szlovákiában. A tiltás 2021-től lép érvénybe.

Ungárék egyúttal kiemelik azt is, hogy a szlovák kormány egyéb intézkedéseket is bevezet a hulladékgazdálkodás területén a környezet védelme érdekében. Például az újrahasznosításra összegyűjtött szemetet tilos lesz elégetni, változik a hulladék-nyilvántartás, valamint az illetékek mértéke is annak érdekében, hogy a könnyebben újrahasznosítható termék vagy csomagolás gyártóját alacsonyabb költségek terheljék. Az úgynevezett Hulladékkeletkezést Megelőző Program keretében pedig vállalták a csomagolásmentes üzletek támogatásának módszertanának kidolgozását.

Egy előterjesztés már elbukott

A kormány tavaly novemberben dobta vissza a törvénytervezetet a környezetvédelmi termékdíj módosításáról, amelynek értelmében a műanyag zacskókra, egyéb környezetszennyezőnek ítélt termékekre kivetett díj jelentősen emelkedett volna 2019 januárjától. Egyes számítások szerint a zsemle darabja 5 forinttal drágult volna a törvénymódosítás miatt. Hogy az ITM tavaly lesöpört tervezete után van-e most újabb javaslat a kormány előtt, a kérdés augusztus végén a Kormányinfón újra előkerült. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, kormányzati szándék az újrahasznosítás szempontjából legfontosabb szelektív hulladékgyűjtés támogatására van. „De ha az EU kötelező szabályokat vezet be, amely jogharmonizációt indokol, ennek eleget tesznek” – mondta Gulyás.

Mindezek mellett Szlovákia Közép-Európában elsőként hamarosan bevezeti a PET-palackok visszaváltási rendszerét. Eközben Magyarország 2017-ben már neki akart futni a termékdíj-emelésnek, majd visszakozott a kormány. 2018-ban az ITM végül bejelentette, hogy 2019-ben már mindenképp növelik a díjat, valamint szigorítják, és végül teljesen betiltják az egyszer használatos műanyagok használatát (bővebben erről a keretes írásban – a szerk). Ezután néhány héttel később a Fidesz európai parlamenti képviselői tartózkodtak az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló javaslat végszavazásán az EP-ben (a Fidesz tartózkodásáról itt írtunk részletesen), a hazai tiltásnak pedig azóta sincs semmilyen nyoma – emlékeztettek az ellenzéki politikusok.

A feltett kérdésekre szerdán Schanda Tamás János, a szaktárca államtitkára adott választ. Ebből lényegében egyáltalán nem derül ki, a kormánynak mi is a terve, menetrendje az egyszer használatos műanyagok betiltására, bár megjegyzik, kiemelt feladatnak tekintik a környezetvédelmet, a szennyező műanyagtermékek visszaszorítása nem magyar, hanem európai, globális érték.

Leírják azt is, az Európai Unió is megalkotta a Műanyag Stratégiát, amelynek keretében az Európai Parlament és az Európai Tanács is elfogadta az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelvet. A tagállamoknak két évük van az irányelv átültetésére a hazai jogrendbe, valamint az unió piacán forgalomba hozatali korlátozás alá eső műanyagokra vonatkozó jogszabály megalkotására.

Az ITM válaszából mindössze annyi derül ki, amit eddig is tudni lehetett a szigorítással kapcsolatban: az intézkedés megvalósításhoz a gyártóknak, forgalmazóknak alternatív megoldásra lesz szükségük, és megfelelő helyettesítő termékek kidolgozását kell elvégezniük. A tárca szerint ez nagyban kihat a magyar vállalatok hazai és nemzetközi versenyképességének megtartására is.

2021-től ezek a műanyag termékek lesznek betiltva az EU-ban: egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák), egyszer használatos tányérok, szívószálak, fülpiszkálók, léggömbök pálcikái, oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

„A magyar kormány számára fontos szempont, hogy a hazai vállalatok semmilyen versenyhátrányba se kerüljenek. Ezért az uniós irányelv hazai átültetésénél átgondolt, szakszerű, a magyar érdekeket és a nemzetközi viszonyokat is figyelembe vevő intézkedéseket teszünk” – írta a minisztérium államtitkára.

Hogy a hazai gyártók és áruházláncok hogyan látják a szigorítást, az átállás kérdését, milyen alternatívák lehetnek ezekre a termékekre, a témával több cikkben is foglalkoztunk már. Összefoglaló cikkeinket itt és itt találja.

Nyárra ígérték a szemléletformálási stratégiát

Az ITM még májusban közölte, az EU által a műanyagok ellen indított harc jogszabályi kötelezettségei, tiltásai és korlátozásai mellett szükségesnek tartják a piacképes helyettesítő termékek felkutatását, és ezzel a versenyképesség megtartását, amihez innovációra, a gyártók és hasznosítók együttműködésére van szükség. Ezért már az év elején megkezdték az ipari és ágazati szereplőkkel az egyeztetést. A tárca kezdeményezésére létrejött egy közel 70 fős munkacsoport, akik a jogi, gazdasági, innovációs és fejlesztési javaslatokat vizsgálják.

Ezen túlmenően a tárca szerint elengedhetetlen a fogyasztók szemléletformálása, felhasználási szokásaik megváltoztatása is. Ezért az ITM a Széchenyi István Egyetemmel együttműködve nyárra elkészíti az Országos Fenntarthatósági Szemléletformálási Stratégiát – ígérték még tavasszal.

(Fotó: depositphotos.com)
(Fotó: depositphotos.com)

Július közepén megkerestük az ITM-et, hogy megérdeklődjük, hol tart a stratégia elkészítése, mikor mutatják be, és pontosan mit fog tartalmazni. Megkeresésünkre azonban mindösszesen annyit válaszoltak: a stratégia jelenleg kidolgozás alatt áll, elfogadása után elérhetővé teszik.

Szeptember elején ismételten megkerestük a minisztérium sajtóosztályát több kérdéssel. Többek között azt szerettük volna megtudni, hol tart a szemléletformálási stratégia kidolgozása, mikor kerül a kormány elé bármilyen javaslat, előterjesztés a műanyagok visszaszorítására, valamint arra is kíváncsiak voltunk, konkrétan milyen eszközökkel képzelik el a műanyag termékek visszaszorítását. Kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Kerestük a Széchenyi István Egyetemet is, hogy ők miként vesznek részt a stratégia kidolgozásában, válasz az intézménytől sem érkezett.

Már most számos helyettesítő termék létezik a piacon, csak sokkal drágábbA vendéglátóipar számára a műanyagok helyett papírból, bambuszból, cukornádból és növényi keményítőből (PLA, CPLA) készült eszközök jelenthetnek alternatívát. Egy büfé átlagos rendelése műanyag poharakat, műanyag tányérokat, evőeszközöket és szívószálakat tartalmaz. Ezekből a termékekből már létezik környezetbarát, helyettesítő megoldás: tányérok kukoricakeményítőből, CPLA vagy fa evőeszközök, PLA szívószálak, PLA poharak. Hátrányuk, hogy az előállításuk sokkal költségesebb. Egy felmérés szerint a jelenlegi árakat figyelembe véve a környezetbarát pohár a normál ár négyszerese, a tányér a duplája. A környezetbarát evőeszközök ára három vagy ötszöröse a hagyományos műanyagénak, a lebomló szívószálért háromszoros árat kell fizetni. Ez átlagosan 3,8-szoros drágulást jelent.

500 000 forint, ha átmeneti segítségre van szükség

Ne csússz el a pénzügyeiddel! Ha hirtelen kiadások merültek fel és nem tudsz hova fordulni, megoldást jelenthet egy villámgyorsan felvehető kölcsön. A legjobbat gyorskölcsön kalkulátorunk segítségével találhatod meg! Ezek a legkedvezőbb ajánlatok a törlesztőrészlet nagysága alapján, ha 500 000 forintra van szükséged 36 hónapos futamidővel: A Cetelem Saját Ritmus személyi kölcsönénél 16 763 forint a havi törlesztőrészlet, a THM pedig 14,20 százalék. Pár forinttal tér el a K&H Bank személyi kölcsöne: 16 845 forintos törlesztőrészlettel és 13,79 százalékos THM-mel igényelhetjük, de kedvező ajánlat még az Erste Bank Most személyi kölcsöne is, a törlesztőrészlet 17 330 forint, a THM pedig 16,88 százalék. A Raiffeisen Bank személyi kölcsönének 17 566 Ft a törlesztőrészlete, a THM 18,53 százalék.További ajánlatok érdekelnek, esetleg nagyobb hitelösszeg? Használd ezt a hitelkalkulátort!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Most fog lelassulni a régiós GDP-növekedés?

Most fog lelassulni a régiós GDP-növekedés?

Bár a régió GDP-bővülése uniós szinten kiemelkedő, a növekedés üteme lassulhat a következő időszakban - derül ki a Coface hitelbiztosító elemzéséből, amely szerint a közép- és kelet-európai térségben – ezen belül Magyarországon – tavaly a vállalatok körében csökkent a fizetésképtelenség aránya.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?