Hirdetés
Hirdetés

Tranzakciós adó: külföldre is elér majd az NGM keze?

2012. június 21., 07:41

A tranzakciós illeték szabályai még változhatnak; az illeték nem lesz elkerülhető a pénzmozgások külföldre menekítésével - írta a Magyar Nemzet. Az NGM adóügyi helyettes államtitkára szerint bármikor hozhatnak olyan rendelkezést, ami bezárja a kiskapukat - persze jobb lenne reális, teljesíthető szabályrendszert felállítani.

Hirdetés

A lap csütörtöki számában Balog Ádám, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: a pénzek külföldre irányítását megelőzendő reális, teljesíthető adószabályokat igyekeznek alkotni. Bármikor lehet olyan eljárásjogi rendelkezéseket hozni, amelyek gátat vetnek az adóelkerülésnek. (Első hallásra mindenesetre nehéz elképzelni, milyen eljárásjogi intézkedésekkel lehetne megakadályozni az egyszerű külföldi bankszámlahasználatot.)

Mégis lesz felső határ?

A helyettes államtitkár szerint a vállalati ügyletek megadóztatására több megoldás is lehetséges. Szóba jöhet például a felső határ bevezetése, miként elképzelhető az is, hogy különféle összegekre különféle adómértékeket szabna, és felvetődött egyes tranzakciók adómentessé tétele is.

A minisztérium korábban közzétett tervei között 30 ezer forintos határ szerepelt, de erről utóbb nem született döntés. A bankszövetség, amely az egy ezrelékes adókulcsot elfogadhatónak tartja, néhány ezer forintos, egy utalásra megszabott felső határt tartana elfogadhatónak.

300 milliárd fölött fizetnek a bankok jövőre és azután is

Orbán Viktor Bécsben azt jelentette be, hogy jövőre megszűnik a 60 milliárdosra tervezett bankadó, Matolcsy György pedig ezt követően közölte: a  Széll Kálmán Terv 2.0-ban tervezett 130 milliárd helyett 280 milliárd forint lesz a tranzakciós illeték. Részletek >>

Balog Ádám a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az idén bankadó címén 105 milliárd forintot vár a költségvetés, jövőre a belépő tranzakciós illetékből 280 milliárd, bankadóból 68 milliárd, 2014-ben tranzakciós illetékből 320 milliárd forintra számítanak. Az összeg 2014-ben azonban nem azért nő, mert az illeték emelését tervezik, hanem azért, mert a 2013 decemberi tétel 2014 januárjában érkezik be.

A helyettes államtitkár a lapnak elmondta, hogy a képviselők azután szavaznak majd a tranzakciós illetékre vonatkozó javaslatról, ha a kormány és a bankszféra minden részletet tisztázott.

A Bankszövetség mindenesetre ragaszkodik a tavaly decemberi megállapodásban foglaltakhoz, amelyben 2013-ra szektorszinten 60 milliárd forintos teherről állapodtak meg a kormánnyal. A szövetség elnöke szerint ez az a felső határ, amit el fognak tudni tűrni, és ennek mértékében kell tudni megállapodni a kormánnyal.

Az ügy előzménye

A napon belüli átutalás bevezetésével a magyar pénzügyi rendszer átáll a az uniós elszámolásai rendszerre, az ún. SEPA-ra (ez eddig használt, hazai fejlesztésű giro-rendszerről). A Napi Gazdaság ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy így az uniós bankrendszer is ugyanazt a protokoll-rendszert használja majd, mint a magyar: vagyis minden további nélkül kezelhet majd forintszámlákat vagy forintátutalásokat egy külföldi bank. A napilap szerint ez akár a tranzakciós adóból származó bevételi tervet is boríthatja. Részletek >>

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Dúl a politikai vihar a német atomerőművek körül - a végén a paksi áram lesz a legolcsóbb?

2014. november 28., 13:37
Dúl a politikai vihar a német atomerőművek körül - a végén a paksi áram lesz a legolcsóbb?

A klímaváltozással kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt a kormányok az utóbbi években komoly nyomás alá kerültek, hogy támogassák a megújítható energiák termelését. Németország ebben élharcosnak bizonyult.

Hirdetés

Mi történt az elmúlt órákban?

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Utánajártunk

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Mennyi lesz a bankszámlánkon 1 év múlva, ha 100 ezer forintot 5 százalékos éves kamat mellett egy évre lekötünk?