A kockázatból idén sem kérünk: hol landol a magyarok pénze?

Kamatcsökkentési hullám: mi van a betéteken túl?

Zobor Zsuzsanna

Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója szerint a nemzetközi környezet változékonysága ismét fordulatokkal teli évet eredményezett a befektetési piacon. Az év során az eurózóna válsága valamelyest enyhülni tudott, miközben a vezető jegybankok tovább növelték a likviditást, ennek eredményeként pedig a befektetők kockázatvállalási hajlandósága folyamatos javulást mutatott, amiben csupán május-júniusban volt némi elbizonytalanodás.

Mindez itthon is kifejtette hatását, hiszen a forintárfolyam és a kötvénypiac is erősödött, valamint az államháztartás finanszírozási helyzete is javult. Ez pedig lehetővé tette, hogy a Nemzeti Bank fokozatos kamatcsökkentést hajtson végre, ami ősztől fokozottan a befektetési alapokra irányította a hazai megtakarítók figyelmét.

Május volt a fordulópont

Az év eleji piaci aggodalmak és a végtörlesztés miatt visszaeső hazai befektetésialap-állomány májustól ismét növekedni tudott, mivel a befektetésialap-piacot mind az elért hozamok, mind a befektetők új megtakarításai növelni tudták – mondta el Zobor Zsuzsanna.

2012 a hazai befektetési alap tulajdonosok számára is jellemzően jó eredményeket hozott. A hazai kötvényalapok kétszámjegyű (közel 20%-os) hozamokat értek el – köszönhetőn nagyrészt annak, hogy 2011 év végén, 2012 év elején a forint és kötvénypiac igen mélyen volt –, és a vegyes alapok is 5-9%-ot hoztak december közepéig, kockázati szinttől függően.

Emellett a devizában befektetők is jól járhattak - a K&H eurós vegyes alapja óvatos befektetési politika mellett 3% feletti, nyugat-európai részvényalapjuk euróban denominált sorozata közel 17% hozamot hozott év elejétől.

Csak semmi kockázat!

2012-ben a bizonytalanságok miatt a befektetők jellemzően nem mozdultak el a kockázatosabb alapok irányába, inkább a konzervatívabb megoldásokat (tőkevédett vagy kötvényalapok) választották, vagy teljesen elhárították a befektetési döntések "terhét", és az aktívan kezelt vegyes vagy abszolút hozamú alapokba fektettek – mondta el Zobor Zsuzsanna.

A befektetők tavaly is előszeretettel helyezték el megtakarításaikat TBSZ illetve NYESZ számlán, amelyek kamatadó-kedvezményt illetve -mentességet nyújtanak, sőt, az utóbbi szja-kedvezményt is nyújt. Az eddigi adatok szerint habár mindkét megtakarítási számla esetében az elmúlt két évnél kisebb mértékben, de még így is jelentős, 20%-ot meghaladó mértékben növekedett a TBSZ illetve NYESZ számlákon elhelyezett megtakarítások értéke. Ugyanakkor a tavalyi év újdonsága, a deviza TBSZ számla iránt a befektetők érdeklődése egyelőre elhanyagolható mértékű.

Vegyes-védett a jövő?

Habár nemzetközi szinten egyértelműen megfigyelhető a kockázati étvágy fokozódása, a K&H azt tapasztalja, hogy a hazai megtakarítók a fennálló bizonytalanságok miatt nehezen döntenek megtakarításaikról.

A "védett-vegyes alap" termékcsoport jelenthet egy új, növekvő trendet 2013-ban, mivel ötvözi a tőke- és hozamvédett alapok biztonságát a vegyes nyíltvégű alapok rugalmasságával, így bizonytalan környezetben is maximalizálni tudja a befektetés hozamát.

A K&H megtakarítási cél alapban például az alkalmazott matematikai algoritmus segítségével kialakított portfólió összetétele folyamatosan követi a piaci trendeket úgy, hogy a befektetési jegyek nettó eszközértéke kedvezőtlen piaci folyamatok esetén se csökkenjen az induló névérték 90%-a alá.

Az Equilor októberben jelentette be, hogy új alapjaik közül zászlóshajónak a lakosság körében egyre népszerűbb abszolút hozamú stratégiát követő két alapot szánják - az egyiket maguk kezelik, a másik az Aegon, a Concorde, a Generali, az OTP és a Raiffeisen„guruinak” alapjaiba fektet.

A CIB Befektetési Alapkezelő pedig novemberben olyan tőkevédett alapot indított, amely a technológiai szektorban kiemelkedő sikereket elért cégek részvényeibe fektet.

Az OTP Alapkezelőnél az abszolút hozamú alapok iránt tapasztaltak jelentős érdeklődést.