Tavaly év vége óta 200 milliárd forint környékéről kicsivel több mint 300 milliárd forintra, azaz egymilliárd euróra nőtt A Concorde Alapkezelő által kezelt befektetési alapokban levő tőke – mondták el a társaság sajtóbeszélgetésén. Ennek igen nagy hányada, 132 milliárd forint volt abszolút hozamú alapokban, míg korábban csak ennek alig több mint fele, 72 milliárd forint. Két alapjuk, a Concorde VM és a Platina Pí is 40 milliárd forint feletti nagyságot ért el, ez pár éve még egyszerűen elképzelhetetlen volt – mondta el Bilibók Botond vezérigazgató.
Kamatsokk-szerű állapotban
|
| Bilibók Botond. Fotó: Vémi zoltán |
A felfutás fő okát a Concorde Alapkezelőnél is az alacsony kamatokban látják. Szerintük sokkszerű állapotba került a lakosság attól, hogy ilyen alacsonyra süllyedt a kamaszint. Sokan el sem akarják hinni, azt hiszik, rosszul hallanak. Mások meg esetleg még nem is szembesültek ezzel, mert régen nem jártak a bankban megújítani korábbi lekötésüket.
A bankbetétekből kiáramló tőke fő célpontjai a pénzpiaci és rövid kötvényalapok kategóriái, ezzel azokban van egy nagy baj. Mivel ezek is a jelenleg 3,5 százalék körüli hozamú rövid állampapírokba, illetve bankbetétekbe fektetnek, amit még az alapkezelés költségei is terhelnek, ezért aztán két, esetleg legjobb esetben három százaléknál több nem várható tőlük éves szinten – mondta Szabó László elnök.
Ne vedd a drágát, ha nem muszáj!
A szofisztikáltabb ügyfelek kiemelt célpontja az abszolút hozamú alapok köre, amelyek általában a befektetések nagyon széles skálájából válogathatnak világszerte. Előnyüket Szabó a következő teoretikus példával világította meg: ha egy közép-kelet-európai részvényalapban meg van szabva a részvények minimális hányada, akkor az alapkezelőnek akkor is kell részvényeket vennie, ha egyébként tudja, hogy túlértékelt ez a piac.
Ekkor ahelyett, hogy olcsó vételeket keresne valamely más piacon, csak a drága és kevésbé drága papírok között tud válogatni. Az abszolút hozamú alap viszont részvényeket, kötvényeket, devizákat vehet, adhat, longolhat, shortolhat szinte bárhol a nagyvilágban. Van is számos olyan alap ebben a kategóriában, amely jó hozamokat ért el, ezekbe most dől a tőke. A rövid múlttal vagy nem olyan jó teljesítménnyel rendelkező alapokat viszont nem keresik, vagy csak akkor, ha egy bank minden áron értékesíteni akarja ezeket.
Ne ugrálj ide-oda!
Az ügyfelek egy része tehát okosan, szofisztikáltan jár el, és abszolút hozamú alapokat vásárol, mások viszont nem, és a pénzpiaci jellegűeknél marad. „Ebbe megy bele a nagyobb pénz, de ez hülye pénz” – mondja Szabó László. De más hibákat is követnek el a befektetők.
Korábban kiszámolták például, hogy a Concorde 2000 vegyes alap azon ügyfelei, akik ki-be ugráltak az alapból, éves szinten hat százalékkal alacsonyabb hozamot értek el, mint azok, akik sok évig bent hagyták a pénzüket. Ezt nemzetközi kutatások is alátámasztják. A ügyfelek hajlamosak kiszállni egy részvényjellegű alapból, ha az árfolyam nagyon leesik. A többségük így túl drágán vesz és túl olcsón ad el.
Mit nekünk tranzakciós adó
A fő sztori a piacon tehát a kamatcsökenés. Hogy ennek mekkora a jelentősége, azt Szabó László egy számpéldával mutatta be. A teljes lakossági megtakarításállomány – a kisvállalati betétek egy érszét is oda számítva – mintegy 8000 milliárd forint lehet.
|
| Szabó László |
Ez korábban, tíz százalékos kamatszint körül 800, ma már csak nagyon durva becsléssel 300 milliárd forint kamatot hoz évente, tehát körülbelül 500 milliárd forint kiesik. Ez persze megtakarításként jelenik meg, főleg az államnál és más adósoknál. Összehasonlításképpen a tranzakciós adó csak pár tízmilliárd forint kiadást jelent.
Kit érdekel a reálkamat?
A kamatcsökkenés egy másik következménye, hogy a költségek kérdése élesebbé válik. Korábban évi tíz százalékos kamatból nem volt olyan feltűnő két-három százalék költség levonása, mint most két-három százalékból. „Nagyon nem mindegy, hogy tízből marad hét, vagy kettőből mínusz egy” – mondja Szabó. A különbség a befektetők fejében nem is csak három százalékpont, hanem jóval többnek tűnhet.
A lecsökkent infláció miatt jelenleg is van pozitív reálkamat, de ez nem sokakat érdekel. Azt is megfigyelték ugyanis, hogy a hazai kisbefektetők számára a hozamok abszolút szintje is nagyon fontos. Lehet, hogy sokkal elégedettebbek, ha fél százalékos negatív reálkamatot (azaz infláció alatti kamatot) érnek el évi tíz százalékos kamatnál, mint fél százalékos reálkamatot az infláció felett, de csak három százalékos névleges kamatláb mellett.
Nem éppen a gazdagságunkról vagyunk híresek
Az alapkezelő büszke abszolút hozamú alapjai hozamára. Ha pedig egészen jók a hozamai nemzetközi szinten is, akkor miért olyan országban adja el a tevékenységét, amely nem éppen a gazdagságáról híres? – teszik fel a kérdést. A külföldiek egyszerűen sokkal többen vannak, és sokkal több a pénzük. Nehezebb külföldön hozamot elérni, de ha jó a teljesítmény, akkor el is lehet adni azt – mondják. A jó hozamok eladják magukat, az alapkezelés objektív szakma, jól mérhetőek a teljesítmények.
Így a társaság számára az lenne az igazi siker, ha a nemzetközi színtéren is mandátumhoz, azaz vagyonkezelési megbízáshoz tudna jutni. Ezért idén augusztusban elindított négy abszolút stratégiájú alapot Máltán. Ezek fő célja, hogy az EU-n belül track record-ot, azaz visszamenőleges teljesítményadatokat tudjanak majd felmutatni a befektetőknek.
És nemzetközivé lett a világ
Az alapkezelő vizsgálta Írországot, Giblaltárt, Luxemburgot is, mint lehetséges helyszínt, Málta mellett annak olcsósága és a jogi környezet miatt döntött. Az egyik legfontosabb tényező, hogy a máltai alapoknak nem szükséges máltai bankot letétkezelőként alkalmazniuk, lehet például londonit is, mint a Concorde.
„Nem csak a pénzkeresés miatt szeretnénk külföldre menni” – mondta el Szabó László, az alapkezelő elnöke. Még 2001-ben kezdtek el érdekességképpen külföldi befektetésekkel foglalkozni, ma már azonban a szofisztikáltabb (komolyabb gondolkodást, bölcsességet, kreativitást igénylő – a szerk.) befektetéseik nyolcvan százalékát a nemzetközi porondon végzik.
Maradj ki a krachokból!
|
| Cser Tamás és Móricz Dániel |
Amint a Columbus Alap kezelői, Cser Tamás és Móricz Dániel (képünkön) elmondták, a Columbus globális értékalapú alapban jelenleg lassan csökkentik a kockázatot. Sok piacon túl drágák már szerintük a befektetések, olcsó termékeket ritkán találnak, ha igen, elsősorban Európában. „Szerintünk főleg úgy lehet jó hozamot elérni, ha kimaradunk a nagy esésekből” – mondják. Így akkor is tudnak vásárolni, aikor mások pánikba esve fejvesztve eladnak.
Amerikában már négy éve nem kapnak rendes kamatot a megtakarítók, és mégis csak mostanában kezdték felfedezni a részvénypiacot – hangzott el. Nálunk erről szó sincs, a BUX dollárban, amit a külföldiek figyelnek, egykori történelmi csúcsának (30 118 pontnál – a szerk.) csak a felét éri. Nagyjából a nyolc évvel ezelőtti szinten van, miközben az S&P 500 amerikai index például rekordokat dönt.
Kis ugrás a piacnak, nagy ugrás a befektetőnek
Kérdés, mi lesz, ha a pénzpiaci alapokból is kiáramlik a tőke, mert végre észreveszik majd, hogy azok sem hoznak annyit, mint a múltban. A szakemberek szerint már az is nagy ugrás, ha a kisbefektetők a kiszámítható pénzpiaci jellegű alapokról az abszolút hozamúakra nyergelnek át, ahol már nem lehet előre még csak megbecsülni sem, mekkora lesz a hozam. Utaltak rá, hogy ha ezek a folyamatok folytatódnak, akkor előbb-utóbb az itthon befektetők is megtalálják majd a részvényalapokat.
|
Nem-patrióta Richter-kibocsátás és tőzsdelenyomó politika Szabó László elnök szerint a jelenlegi magyar kormányzat kifejezetten kedvez a kötvénypiacnak, jó a külföldi kötvénybefektetők számára. „Egy londoni kötvénytulajdonost, aki magyar papírt vesz, nem érdekli, hogy a kormány hogyan veszik össze a tűzoltókkal, a pedagógusokkal vagy bárkivel. Csak az érdekli, hogy visszafizessék a kötvényét. Ez a kormány megfogja a pénzt, tehát fizetni fog, csak ezt látják” – fejtette ki. Ugyanakkor a részvénypiacra szerinte kifejezetten kedvezőtlen hatással van a mostani kormányzat, például a különadók miatt. A Concorde Alapkezelőnél botrányosnak, de legalábbis durva figyelmetlenségnek tartják a tegnapi Richter-kötvénykibocsátás szervezését. Elmondásuk szerint a kibocsátás szervezője a hazai intézményi befektetőket nem értesítette róla. „Tizenegy óra tíz perckor kaptuk meg végre lázas telefonálgatás után a prospektust, és fél tizenkettőkor zárták le az egészet” – mondták el. Nem kívánták volna a hazai befektetők preferálását, csak azt, hogy a külföldiekkel megegyező esélyeket kapjanak. A dolog háttere, hogy a Richter, a Mol (Magnolia) és az OTP (Opus) átváltoztatható kötvényeit korábban külföldi intézmények számára bocsátották ki, de mára a 60-70 százalékuk is hazai befektetőkhöz, főleg befektetési alapokhoz és unit linked-biztosítások vagyonába vándorolhatott. Ennek ellenére nem vették a belföldi a szereplőket számításba az új Richter-kibocsátásnál. „Úgy látszik, hatvan millió eurónyi kötvényünkkel nem voltunk számottevő piaci szereplők” – panaszolták. |
A kormány döntött az úgynevezett Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról. 
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
