A legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet alapján a fogyasztási cikkekre továbbra is egy év jótállás jár, de a dokumentum hangsúlyozza, hogy a határidő jogvesztő, lejártával a jótállás mindenképpen megszűnik.
Mi a jótállás?
A jótállás lényege, hogy a gyártónak, illetve a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a vásárló nem rendeltetésszerűen használta a terméket. Ellenkező esetben köteles kijavíttatni, illetve kicserélni azt.
A vásárolt eszköz szakember általi üzembe helyezését továbbra is előírhatja a forgalmazó, illetve gyártó, de az nem róhat aránytalan terhet a fogyasztóra.
Eltűnő tinta?
A rendelet kiemeli, hogy a jótállási jegynek a jótállási idő végéig jól olvashatónak kell lennie. Ezt a szabályt az indokolta, hogy az olcsó hőpapírra másolt jegyek pár hónap alatt elhalványodtak. Ha a vásárló nem tudja bemutatni a jótállási jegyet, de birtokában van a nyugta vagy a számla, azzal is érvényesítheti a jótállást.
A jótállási jegyre a jövőben rá kell nyomtatni azt is, hogy jogvita esetén a vásárló a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhat.
A lakásokkal kapcsolatos jótállás úgy módosul, hogy az épületszerkezetekre a vállalkozó által eddig kötelezően vállalt 3 éves jótállás differenciálódik. Továbbra is az eddigi 3 év a jótállás például az ereszcsatornára, a tűzhelyre és a bojlerre. A tetőfedőanyagokra, válaszfalakra és ajtókra, ablakokra viszont 5 év jótállást kell vállalni. Ennél is hosszabb, 10 év a jótállás az alapokra, a teherhordó falakra és a kéményekre.
A fogyasztóknak kicsit könnyebb lesz: változnak a jótállás szabályai
Módosultak a kötelező jótállás szabályai, az új előírások egyebek mellett vonatkoznak a jótállási jegyekre, amelyeket ezentúl nem lehet elhalványuló szöveggel átadni a vásárlónak, és differenciáltabbá válik az épületszerkezeteknél az egységes, 3 éves jótállás is.
Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta az Európai Unió 2024-es költségvetésének végrehajtását. 
