Majdnem hetvenezerre ugrott az Ausztriában dolgozó magyarok száma

A júliusi osztrák foglalkoztatási adatok szerint 69 954 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ami 2558 fővel magasabb az előző havinál és 7619 fővel több, mint egy évvel korábban. Ez új rekord, még sohasem regisztráltak ekkora számot, pedig már a június is csúcsdöntést hozott (lásd a grafikont).

Ausztriában húzóágazat a turizmus, emiatt (és például az építőipar, mezőgazdaság miatt) nyáron ugrik meg erősen a foglalkoztatottak száma. Ám két idegenforgalmi szezon van, télen a síszezon és nyáron a nyári szabadságok ideje. Ezzel nagymértékben együtt mozog a magyarok foglakoztatási adatsora is, így az eddigi tapasztalatok szerint az őszi hónapokra visszaesés valószínűsíthető.

Megint a magyarok száma nőtt legjobban

Most júliusban több mint 55 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből mintegy 8300 állást külföldiek töltöttek be. Túlnyomó többségük, 7500 fő európai volt, azon belül is 5100 a később csatlakozott új EU-tagok polgára, köztük van az említett 2558 magyar. Rajtunk kívül az ezres nagyságrendet csak a volt Jugoszlávia utódállamaiból érkezettek érték el, ők 1400 fővel bővültek, az összes többi ország jóval elmaradt ettől.

A legjobban még a németek közelítették meg az ezres határt, 868 fővel dolgoztak többen Ausztriában. A szlovákok 758, a lengyelek 569, a horvátok 461 fővel vezették a listát, a román állampolgárok most csak alig több mint száz fővel növelték részvételüket. Az oroszok, az ukránok, a törökök létszáma lényegében stagnált.

A  románokkal is számolni kell

Egy éves visszatekintésben azonban már más a helyzet. A 7619 fős magyar növekedést jóval meghaladta a románok 9680 új munkavállalója. (Amint erről korábban beszámoltunk, ez az év elején koncentrálódott, amikor a románok és bolgárok számára megszűntek a korábbi korlátozások. Hasonló volt a helyzet Németországban is.)

Az összes alkalmazásban álló külföldi száma 32 ezerrel nőtt júliustól júliusig, ebből 29 500 az új EU-tagokra, lényegében a kelet-európai országokra jutott. Egyenként pár ezerrel többen voltak a lengyelek, szlovákok, szlovének, csehek is. A törökök száma 1400 fővel visszaesett, a volt Jugoszlávia országaiból érkezettek– ha az idő közben az EU-hoz csatlakozott horvátokat már külön kezeljük – pár száz fővel szintén apadtak.

Nincs sok görög és spanyol érdeklődő

A Wiener Zeitung cikke szerint az osztrák szálloda- és vendéglátóiparban paradox módon egyszerre nőtt az év eleje óta a munkanélküliek és a betöltetlen állások száma. A munkaerőt kereső cégek egyre inkább a kelet-európai országokban találnak megfelelő dolgozóra. A lap által idézett adatok szerint 2008 és 2014 között 177 ezerről 196 ezerre nőtt a turizmusban dolgozók száma Ausztriában.

Ezen belül a németek (főleg valószínűleg kelet-németek) száma 11 ezerrel, a törököké mintegy hatezerrel csökkent, a magyaroké viszont 17 563 fővel nőtt, messze ez volt a legnagyobb növekedés. Utánunk a szlovákok következnek 6200 és a románok mintegy 4400 fős növekedéssel. A nagy krízis-országokból, mint Görögország vagy Spanyolország, százalékosan sokkal többen érkeztek ugyan, de számuk így is messze elmarad a volt szocialista országok polgáraiétól.

Burgenlandban minden második magyar

Az osztrák turizmusban az Arbeitsmarktservice (AMS) adatai szerint minden ötödik munkavállaló kelet-európai, de például Burgenlandban ez az arány 46 százalék. Feltehetően zömmel a magyarországi ingázók miatt, de a cikk szerint Alsó-Ausztriában és Bécsben is sok ingázó dolgozik. Egy szakszervezeti vezetőt, Rudolf Komaromy-t idéznek, aki bírálta azt a jelenséget, hogy sok munkavállalót feketén foglalkoztatnak, és eközben a pihenőidőt és sok más előírást nem tartják be.

Ő is említi, hogy a kisegítő munkák terén az új román és bolgár munkaerő kiszorítja a volt Jugoszláviából érkezetteket. Az EU-n kívülről jöttekre ugyanis korlátozás vonatkozik, és a korábbi 7000 fős keretet (kontingenst) idén 4500 főre csökkentették.

Bécsben kevesebb a munka

Bécsben az előző év hasonló időszakához képest júniusban 19 százalékkal nőtt a turizmusban dolgozók között a munkanélküliség, ez egyes nyugati tartományokban, mint Tirolban vagy Vorarlbergben csak 1,2, illetve 2,0 százalék volt – írják. Egy bécsi osztrákot azonban nagyon nehéz arra rávenni, hogy az ország távoli területein vállaljon munkát és ennek kedvéért átköltözzön. Német munkavállalókból is öt éve egyre kevesebb van Ausztriában az idegenforgalomban, miután a német turizmus fellendülőben van, és otthon több a lehetőségük, mint korábban.

„A bevándorló munkaerő nélkül az osztrák turizmus nem működne olyan jól” – idéz a lap egy turisztikai szakembert.