Hirdetés

Orbán Viktor a fiatalokról: el lehet innen menni - nem az a baj

2012. augusztus 13., 11:06

Egy egyetemi portálnak adott interjúban a miniszterelnök kifejtette, nem az a baj, hogy a fiatalok külföldre mennek - hanem az, ha nem jönnek vissza. Közép-Európa felemelkedés előtt áll.

Hirdetés

Szakadozó Európai Unió

Az Európai Unió láthatóan nem ketté fog szakadni, hanem egymástól jól látható módon elkülönülő területekre bomlik majd - nyilatkozta az ELTE Online-nak adott interjújában a miniszterelnök.

"Az egyik az államadósságot megfékezni nem tudó államok hanyatló világa, a másik pedig a közép-európai országok felemelkedő világa. Azt gondolom, hogy a közép-európaiaknak érdekük, hogy velük együtt emelkedjünk, semmint puttony legyünk a hátukon. Senki nem fog pénzt adni nekünk a közép-európai országokból, senki nem akarja a bajainkat megoldani helyettünk, de azt mindenki érzi, hogy az unión belül erősebb Közép-Európa egy felzárkózó Magyarországgal, mint egy gyenge Magyarországgal. Ezért mindenkinek önérdeke a lengyelektől a csehekig, hogy Magyarország erősebb legyen" - mondta Orbán Viktor.

El lehet menni - az a baj, ha nem jönnek vissza

orban_EU_BrusszelA kormányfő kifejtette mi a véleménye arról, hogy csak tavaly 40 ezren mentek Németországba munkát vállalni és a fiatal korosztály közel fele elvágyódik Magyarországról. A miniszterelnök szerint azzal nincs gond, hogy a fiatalok külföldre mennek dolgozni, "kipróbálni magukat", a nagy gond azzal van, ha nem jönnek haza. Mint elmondta: "A kalandozások népe vagyunk, és ez igaz a XXI. században is. Ha nem jönnek haza, az a veszteség! De hát mindenkinek egy élete van, és arról neki magának kell döntenie. Itt a kormány csak annyit tehet, hogy világossá teszi: nyugodtan mehet, itthon rendben lesznek a dolgok, itt egy olyan ország várja majd, ahova lesz kedve hazajönni. Menni, bizonyítani, pénzt keresni, okosodni, aztán hazajönni és szolgálni a hazát. Én is elmentem ’89-ben, amikor ösztöndíj lehetőséghez jutottam. Azonnal mentem Oxfordba, hogy tanuljak. Megmértem magam, próbáltam helytállni, hazajöttem, most itt teszem a dolgom, szolgálom a hazát".

"Az állam azonnal kiváltja a diákhitel"

Az egyetemi portál természetesen rákérdezett a felsőoktatási rendszer átalakítására is, a kormányfő nem tagadta, továbbra is "tandíjellenes", a keretszámokat ugyanakkor olyan drasztikusan vágták meg, hogy a legtöbb továbbtanuló csak súlyos pénzekért tud beiratkozni az egyetemre, főiskolára.

"Azt szeretném, hogy Magyarországon olyan felsőoktatási rendszer működjön, ahol képes legyen minden diák maga állni a tanulási költségét. Mindenki a teljeset. A mostani állapot még nem ilyen, mert ide csak több lépéssel lehet eljutni. A cél egy teljesen új felsőoktatási rendszer kialakítása - így a miniszterelnök. Egy önmagát finanszírozni képes felsőoktatási rendszerben gondolkodom, ahol az állam minden egyes magyar diák számára, aki az egyetemek által előírt minimális követelményt képes teljesíteni, biztosítja annak lehetőségét, hogy saját maga finanszírozhassa a tanulását úgy, hogy az a diáknak ne jelentsen vállalhatatlan megterhelést" - mondta Orbán.

A diákok nagy része valószínűleg a diákhitel nélkül képtelen lenne nekikezdeni az egyetemi éveknek, idén már a Diákhitel 2 is rendelkezésükre áll. Így viszont milliós tartozással kezdenek neki az életnek - vetette fel a portál. A miniszterelnök szerint "arra kell ösztönözni a munkaadókat, hogy amikor felvesznek fiatalokat, akkor váltsák ki őket ebből a diákhitelből. Például azok a jogászok vagy közgazdászok, akik most állami ösztöndíjból nem részesültek, ha az államhoz jönnek munkáért, és elnyerik az állást, akkor az állam azonnal ki fogja váltani őket a diákhiteleikből. Az állami logika mentén működtetett felsőoktatás helyett egy modern, a diákok felelősségére és a munkaadók érdekére alapozó új rendszert próbálunk felépíteni". Orbán Viktor szerint a drágább szakokat végzőknél el kell nyújtani a hitel visszafizetését.

Az ELTE jogi karán végzett miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, "már idén is az lett volna a normális, ha a jogász képzés államilag támogatott kerete 0 lett volna", de a "kormányzat a fokozatosság híve".

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

De mit gondolnak valójában az arabok az Iszlám Államról?

De mit gondolnak valójában az arabok az Iszlám Államról?

Egy felmérésből az derül ki, hogy egyes arab országokban az egy százalékot sem éri el az Iszlám Állammal nyíltan szimpatizálók aránya, de még egyes forrongó területeken is csak 6-7 százalékos. A szervezet céljai mellett az erőszakos módszereivel kapcsolatban is megkérdezték a lakosságot.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX27671.52+0.16%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • július 25
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, május)
    IFO üzleti hangulatindex
    Export, import
    július 26
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 30 mrdFt
    McDonald's (2016 Q2)
    Beszerzésimenedzser-index
    Conference Board fogyasztói BMI
    Újlakás építések
    Apple (2016 Q3)
    július 27
    Airbus (2016 Q1)
    GDP
    július 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (április–június)
    Richter (2016 Q1)
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói BMI
    Friss és tartós munkanélküli-segélyek
    július 29
    KSH: Ipari termelői árak (június)
    KSH: Lakásépítések, építési engedélyek (I. félév)
    MNB: A hitelintézetek összevont mérlegének alakulása (június)
    MNB: A háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábak (június)
    GDP
    GDP

Szavazás

Ön sajnálja, hogy az Uber úgy döntött, kivonul Magyarországról?