Hirdetés

Milyen sokba kerül nekünk a Nokia csoportos leépítése?

2012. február 09., 08:38

Az állami költségvetés milliárdos, Komárom városa több százmilliós bevételtől esik el a Nokia csoportos leépítése miatt. A 2300 ember elküldése az utóbbi évek legnagyobb csoportos leépítése. A Nokia korábbi eredményei azonban árulkodóak, a cég egyre kevesebb bevételre tett szert itthon, így egyre kevesebb adót is fizetett be.

Hirdetés

A Nokia komáromi gyárából 2300 embert küldenek el idén, és a költségvetés valamint a város is jelentős bevételkiesést könyvelhet majd el. Mivel nem publikus, hogy az átszervezés milyen pénzügyi hatásokkal járhat majd a Nokia Komárom Kft-nél, a Gazdaság.hu a legutóbbi beszámoló alapján készített egy becslést a várható mínuszra, ami több milliárd forint lehet.

A Nokia gyára Komáromban
A Nokia gyára Komáromban



A Nokia Komárom Kft. tavaly leadott, 2010-es évre vonatkozó eredménykimutatása szerint több mint 3,6 milliárd eurós, azaz a jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 1044 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, míg az adózás előtti eredménye közel 129,9 millió euróra (37,6 milliárd forintra) rúgott, ami után 18,7 millió euró (5,3 milliárd forint) társasági adót fizetett a költségvetésbe az Opten adatai szerint.

A hosszú távú kommunikációs irányelveinknek megfelelően nem hozunk nyilvánosságra a gyárainkkal kapcsolatos pénzügyi információkat – közölte Simai Anna, a Nokia magyarországi kommunikációs igazgatója arra kérdésre, hogyan alakult tavaly és változhat az átszervezések kapcsán a társaság árbevétele és eredménye, valamint adófizetési kötelezettsége a költségvetés, illetve Komárom városa felé.

Az elbocsátás a 4400 főt foglalkoztató komáromi üzemben 2300 főt érint, ami több mint 50 százalékos a leépítés. Utóbbiból semmilyen következtetést nem lehet levonni a várható árbevétel- és profitkiesés mértékére, de a Gazdaság.hu becslése során azzal számolt, hogy a dolgozók számának változásával arányos lesz a csökkenés a pénzügyi adatokban is, de elképzelhető, hogy ettől jóval eltér majd a végleges eredmény.

A tavalyi évről szóló beszámoló még nem publikus és a Nokia nem kívánta megosztani az adatokat, így a 2010-es adatokból indultunk ki, amelyeket 10 százalékkal lefelé korrigáltunk, mert az elérhető beszámolók adatai szerint az elmúlt években folyamatosan csökkent a Nokia Komárom Kft. árbevétele és adózás előtti eredménye - utóbbi 2008-ban még 60,9 milliárd forintra rúgott.

A fent felvázoltak alapján a társasági adóban 2,38 milliárd forint, a bérekhez kapcsolódó járulékokban pedig 2 milliárd forint, azaz összesen közel 4,4 milliárdos kiesést könyvelhetne el a költségvetés úgy, hogy a kisebb adónemekkel nem is számoltunk.

A Nokia Komárom városában marad és a társaság a létszámleépítések ellenére a régió legnagyobb munkáltatója lesz a jövőben is – hangsúlyozta Molnár Attila, Komárom polgármestere tegnap kiadott közleményében. Azt nem tudták megmondani az önkormányzatnál a Gazdaság.hu kérdésére, hogy a lépés milyen hatással lehet a Nokia árbevételére és ezen keresztül a városnak fizetett iparűzési adó összegére, így ebben az esetben is csak becsülni lehet. A város helyzete sokáig kivételes volt, többek között legnagyobb adózók közé tartozó Nokia miatt, ám a befizetett iparűzési adó mértéke az elmúlt években egyre csökkent. 2009-ben 4,4 milliárd, 2010-ben 3,6 milliárd, míg tavaly mindössze 2,2 milliárd forint helyi adót könyvelhetett el – közölte a polgármester nemrégiben a Komárom Portálnak adott interjújában. Az összeg számottevő része az iparűzési adóból származik, és az adónemnek nagy részét vélhetően a Nokia fizette a város költségvetésébe, ami így százmillióktól eshet el a létszámleépítés miatt.

A rossz pénzügyi helyzet miatt egyébként az idei évtől Komáromban is bevezetésre került a magánszemély kommunális adója, de a lakásonként évente 5000-9000 forintos összegből kizárt, hogy pótolható a Nokia leépítése miatt kialakuló hiány.

Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

2012. május 24., 07:50
Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

Kiterítette lapjait az EU-csúcson először felszólaló francia elnök, Francois Hollande több ponton is homlokegyenest mást gondol, mint Angela Merkel. Az éjszakába nyúló megbeszélésen a felek kiengedték a gőzt, és egyértelművé tették: stabilitás nélkül nem lehet növekedésösztönzésről beszélni. Még nem dőlt el semmi. A német-francia törésvonal azonban éles kontúrral kirajzolódott: hova áll ebben a vitában Magyarország?

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook