Ennyit ér az uniós tagság - itt vannak Cameron követelései

David Cameron brit miniszterelnök

Hozzátette: az euróövezeten kívüli tagországokat semmiféle hátrány nem érheti azért, mert nem csatlakoztak a valutaunióhoz.

David Cameron kedden, a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - hallgatósága előtt elmondott több mint egyórás beszédében részletezte azokat a reformokat, amelyekre a brit kormány szerint szükség van ahhoz, hogy Nagy-Britannia a jövőben is az EU tagja maradhasson.

Beszédében először az euróövezeti és a valutaunión kívüli EU-tagállamok viszonyára tért ki. London szerint semmi nem indokolja, hogy az egységes valuta és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek. A belső határellenőrzést lebontó schengeni mechanizmus és az egységes belső piac határai sem azonosak.

A brit kormányfő szerint törvényerejű határozatban ki kell mondani, hogy az Európai Unióban "egynél több" fizetőeszköz létezik, és azt is, hogy egyetlen EU-tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ. Ha az Európai Unió olyan egységes valutaklubbá formálódik, amelyben a valutaunión kívüli tagokat félrelökik és leszavazzák, az többé nem a mi klubunk lenne - fogalmazott Cameron.

Ki kell mondani azt is, hogy csak önkéntes lehet az euróövezeten kívüli EU-tagok részvétele az euróövezeti integráció előrehaladtával kialakuló intézményekben, például a bankunióban; a részvételt ezekben az integrációs mechanizmusokban nem szabad kötelezővé tenni a valutaunióban nem részes országoknak – mondta a miniszterelnök.  Cameron szerint rögzíteni kell azt is, hogy az euróövezeten kívüli tagállamokat nem lehet kötelezni az anyagi hozzájárulásra az euróövezet pénzügyi segélyprogramjaihoz.

Különutasok lennének

A miniszterelnök a brit kormány követelései közül kiemelte, hogy Nagy-Britanniára ne vonatkozzék az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelme. Ebben nem hiszünk, nekünk más elképzeléseink vannak Európáról, és nem hisszük azt sem, hogy ugyanaz a ruhaméret mindenkire ráhúzható - mondta. David Cameron kijelentette azt is, hogy a brit kormány véleménye szerint az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni.

Ütközik az uniós alapelvvel

Nagy-Britannia mindig is nyitott kereskedőnemzet volt, és ezen nem is akar változtatni. Az igazságos bevándorlási mechanizmus helyreállításához, különösen a Nagy-Britanniába irányuló nagyon nagy EU-migráció csökkentéséhez azonban ki kell küszöbölni a múlt hibáit. Ennek első lépése egy olyan szabályozás, amely kimondja, hogy az EU-hoz ezután csatlakozó országokra mindaddig nem vonatkozik a szabad munkaerő-áramlás alapelve, amíg gazdasági fejlettségük nem kerül sokkal közelebb a jelenlegi uniós tagországokéhoz - mondta a brit kormányfő.

Ne járjon minden mindenkinek

Hozzátette: a más EU-tagállamokból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás jelenleg évente több mint 300 ezer fő, ami fenntarthatatlan. Nagy-Britannia nem akarja felszámolni a szabad mozgás alapelvét, hiszen annak a más EU-tagállamokban élő és dolgozó több mint egymillió brit is haszonélvezője. London azonban soha nem vallotta, hogy a szabad mozgás feltételek nélküli jog - mondta a brit miniszterelnök.

A segély csak munka után jár

A brit kormány a szociális ellátás szigorításával is korlátozni akarja az uniós bevándorlást. Nagy-Britannia ezért olyan szabályozást kíván meghonosítani, amelynek alapján a más EU-társállamokból érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez. Ez lenne például a feltétele annak is, hogy a külföldi EU-munkavállalók szociális bérlakást igényelhessenek. A brit kormány emellett meg akarja tiltani azt is, hogy családi pótlékot vehessenek fel olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában.

Cameron a szigorítások indokai között említette, hogy a kormány adatai szerint az utóbbi négy évben Nagy-Britanniába érkezett külföldi EU-bevándorlók 40 százaléka vesz igénybe valamilyen brit szociális támogatást; ez több mint 220 ezer segélyezett külföldit jelent.

A brit kormányfő közölte: meggyőződése, hogy az általa részletezett reformtervek megvalósíthatók, és ha megvalósulnak, akkor ő azt szeretné, hogy Nagy-Britannia a megreformált EU tagja maradjon.