Közzétette legfrissebb előzetes adatait az Eurostat, és a számok aggodalomra adhatnak okot a piaci szereplőknek. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján az euróövezet éves inflációja a márciusi 2,6 százalékról 3,0 százalékra ugrott. Ez 2023 szeptembere óta a legmagasabb mért szint, és az elemzői várakozásokat (2,9%) is meghaladja.
A jelentős gyorsulás elsődleges motorja az energiaszektor. Míg márciusban még „csak” 5,1 százalékkal emelkedtek az energiaárak az előző évhez képest, áprilisban ez a mutató 10,9 százalékra lőtt ki.
A statisztikai hivatal szerint ez egyértelműen az eszkalálódó közel-keleti konfliktusok piaci hatása, amely az üzemanyagok és az energiaforrások világpiaci drágulásán keresztül gyűrűzött be a fogyasztói árakba.
Érdekes kettősség figyelhető meg a számokban: miközben a fő inflációs mutató jelentősen nőtt, a maginfláció valójában némileg csökkent. Az éves maginfláció a márciusi 2,3 százalékról 2,2 százalékra mérséklődött áprilisban.
A 3 százalékos szint elérése azért is kritikus, mert távolodik az Európai Központi Bank által célzott 2 százalékos értéktől. Bár a maginfláció csökkenése jó hír, az energiaárak elszállása nehéz helyzetbe hozhatja a jegybankárokat a kamatdöntések során, hiszen a dráguló energia tovább fékezheti az európai gazdasági növekedést is.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
