Idén sem dőlt össze a világ - jövőre már tényleg jobb lesz?

A világban lassú, fokozatos kilábalás folytatódik, de régiónként igencsak eltérő a kép. Idén év közepén a feltörekvő gazdaságok veszítettek lendületükből, a fejlettek - az USA vezetésével – lendületet vettek, átvették a motor szerepét. Természetesen a globális gazdasági növekedés jó részét továbbra is a feltörekvők adják, de az látszik, hogy a régiók eltérő ciklikus pályán vannak - mondta a CIB Bank háttérbeszélgetésén Trippon Mariann vezető elemző.

A jegybanki likviditásbővítő programoknak köszönhetően a befektetők már nem félnek az összeomlástól, a válságnak azonban korántsincs vége: egyelőre csak nagyon lassan indul be a növekedés, így hiába az elkötelezettség, az adósságcsökkentési programok, a kormányzati és a magánszektorok adóssága együtt még mindig magasabb, mint 2007-ben.

Meddig pörög még a pénznyomda?

A monetáris politika a legizgalmasabb kérdés a befektetők számára – az ugyanis biztos, hogy nem lehet a végtelenségig nyomtatni a pénzt. Ezek a programok segítettek a gazdaságoknak talpraállni a recesszióból – de vajon még mindig szükség v an rájuk? Vannak ugyanis kockázatai és mellékhatásai a programoknak: az iszonyatos mennyiségű pénz eszközár-buborékokat okozhat, torzíthatja a piacok működését,  függőséget okozhat, és bár jelenleg nincs aktualitása, azt sem felejthetjük el, hogy a temérdek pénz komoly inflációs veszélyt is rejt magában. Mindenki az érdekel most, hogy mikor jön a tapír (a tapering, a havi 85 milliárd dolláros amerikai kötvényvásárlási program kivezetésének kezdete)? Korábban a szeptembert biztosra vették a piacok, a mostani konszenzus március, de akár decemberben is bejelenthetik - a múlt heti meglepetést hozó makroadatok ez utóbbi forgatókönyvet is erősíthetik. Ennek azonban kicsi az esélye: Trippon Mariann egyebek mellett azt is megemlítette, hogy Ben Bernanke Fed-elnökségének utolsó ülésén egy ilyen horderejű döntés legalábbis meglepetés lenne.

Felnőtt nőstény hegyi tapír az ecuadori hegyekben. Image credit: ammit / 123RF Stock Photo

Azt nem szabad elfelejteni, hogy ha lassítják is a pénznyomdát, akkor sem szigorításról van szó – ráadásul a világ többi, hasonló eszközt használó jegybankja még közelében sincs a gazdaságélénkítő programok lassításának. Ennek ellenére a májusi-augusztusi események (amikor még csak híre ment a program esetleges kivezetésének) alapján jól látszik, hogy a piacok milyen komoly változásokkal reagálhatnak a taperingre.

EUR/USD - friss árfolyamok >>

Az biztos, hogy ha a Fed a fékre lép, az egyensúlytalanságokkal küzdő országok devizaleértékelődéssel, tőkekivonással szembesülhetnek, amelyekre kamatemelés lehet az egyik reakció. Az biztató, hogy a magyar piac a nyári turbulencia során viszonylag ellenállónak bizonyult.

Magyarország: most akkor növekedünk vagy leszakadunk?

Magyarországról 2013-ra vonatkozóan kétféle várakozást láthattunk: vagy erőteljesen leszakadunk, vagy mindenkit állva hagyva növekedünk. Ha a főbb makroadatokról egy aktuális pillanatfelvételt nézünk, azt mondhatjuk: növekszik a magyar gazdaság. Ha 2 százalékos kormányzati célt túlzónak is tartják a CIB szakemberei, de 1,5 százalékos GDP-növekedés 2014-ben is; láthatóan dinamizálódik az ipar, miközben nem romlanak a külső és belső egyensúlyi mutatók sem. Első ránézésre tehát mindenhol javulást látunk. Ha viszont mélyebbre nézünk, ennél azért árnyaltabb a kép – mondta Trippon Mariann.

Az egy főre jutó GDP-t nézve ugyanis az látszik, hogy Magyarország lemaradt a régiótól – az elmúlt években még nőtt is a különbség. A GDP szintje sem érte el a válság előtti szintet ellentétben  Lengyelországgal, Csehországgal vagy éppen Szlovákiával; ilyen körülmények között pedig az államadósság letörése is nehéz feladat.

A növekedési lehetőségeink erős korlátja a beruházások rendkívül alacsony szintje: 2012-ben katasztrofális volt a magyar beruházási ráta, termelőkapacitások épültek le az országban. Bár beindult a mutató növekedése, még mindig messze van a felzárkózáshoz szükséges szint, ráadásul ennek motorja mindeddig az állami megrendelések voltak. A jegybank növekedési hitelprogramja segíthet ezen változtatni, beindíthatja a vállalati beruházásokat, így pozitív hatással lehet a növekedésre.

Meddig csökkenhet az alapkamat?

A magyar gazdasággal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy meddig csökkenhet még az alapkamat. A CIB az idei év végére 3 százalékot vár az év végére, azaz még egy kamatvágást – a folytatás nagyban függ a külső környezettől. Még ha támogató is lesz, sokkal nem mehet 3 százalék alá a Monetáris Tanács.

Az éves infláció ugyan most 1 százalék alá lassult, ha azonban a rezsicsökkentések hatása kiesik, a belső kereslet pedig megélénkül, a pénzromlás üteme újra közelebb kerülhet a jegybank 3 százalékos céljához. A devizapiacon is komolyabb forintgyengülést okozhat, ha túlvágják a kamatot; 20 bázispontos tévedés korrigálásához pedig nem elég egy 20 bázispontos emelés – mondta Trippon Mariann.

Alapesetben mindenesetre a forintárfolyam összeroppanásával és komoly forinterősödéssel sem számolnak, a közeljövőben maradhat a 300 forint körüli euróárfolyam. Az mindenesetre biztos, hogy 320 forintnál tartósan magasabb euróárfolyamot nem bír el a gazdaság – ilyen esetben be kellene avatkozni a piacon. A jövő év első negyedévében az amerikai pénznyomda körüli bizonytalanság és a devizahiteles probléma egyelőre ismeretlen kifutása miatt kettős nyomás alatt maradhat a forint, az év második felére viszont érvényesülhet a forint mögött álló erős háttér (a külkereskedelmi- és folyómérleg-többlet, valamint a várhatóan 3 százalék alatt maradó deficit), így év végére kissé erősödhet a forint, 289 körüli eurót várnak a CIB szakértői.