A Moszkvában tárgyaló ciprusi pénzügyminiszter délelőtt még optimista volt és azt mondta, hogy addig nem megy haza, amíg nem találnak valami megoldást. Tulajdonképpen egy két és fél milliárd eurós hitel törlesztésének meghosszabbításáról egyeztet, de vélhetően átfogó pénzügyi támogatás is napirenden van. Kiszivárgott információk szerint az orosz vezetés neheztel, mert úgy érzik, hogy Nicosia a hátuk mögött egyezkedett az Unióval, az Európai Központi Bankkal és az IMF-fel. A végeredmény pedig a ciprusi parlament által elutasított mentőcsomag lett. A dolog azért is pikáns, mert csütörtökön és pénteken tartják az Európai Unió és Oroszország közötti soros egyeztetéseket, ahol ez a téma előkelő helyen fog szerepelni.
De mit akarnak az oroszok?
Elemzők szerint az orosz kormány várhatóan földgáz-kitermelési koncessziót fog kérni a ciprusi kormánytól a pénzügyi segítség fejében. Timothy Ash, a Standard Bank közgazdásza azt jósolta, Moszkva a Ciprusnak nyújtott hitelfinanszírozás kiterjesztéséért cserébe "határozott részesedést" kíván majd szerezni a Ciprus déli partjai előtt fekvő földgázmezők kitermelési koncesszióiból. Néhány milliárd dollárnyi ciprusi bankbetét esetleges elvesztése is csak "aprópénz" lenne a Kreml környezetében működő orosz állami bankoknak, a "nagy játszma" a ciprusi tengeri talapzat földgázkészleteinek ellenőrzése és az, hogy milyen áron szerezhetők meg a kitermelési koncessziók.
Előzőleg egy orosz lap írt arról, hogy a Gazprom minden lehetőséget kihasznál a ciprusi kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázására. Az orosz üzleti-politikai lap így értékelte a Gazprombank Ciprusnak tett állítólagos felajánlását, miszerint kész segíteni a Ciprusnak nyújtott hitel átstrukturálásával.
A JP Morgan elemzője elképzelhetőnek tartja, hogy Moszkva kitermelési koncessziókat kér a ciprusi tengeri földgázmezőkre, ugyanakkor Oroszország "bajosan vehetné névértéken", ha Ciprus földgáz-kitermelési koncessziót ajánlana fel, tekintettel a térségi földgázmezők kitermeléséi jogaival kapcsolatos regionális vitákra. Jelenleg nem egyértelmű, hogy Moszkva valójában mit kaphatna Ciprus pénzügyi megsegítéséért cserébe. A lehetőségek között szerepelhet stratégiai jellegű eszközök átadása, de az valószínűtlen, hogy a NATO engedné például egy orosz haditengerészeti támaszpont létesítését Cipruson. Ha azonban Ciprus végül törlesztésképtelenné válik, és el kell hagynia az euróövezetet, akkor függősége Oroszországtól valószínűleg "drámai mértékben" megnő.
Moszkva azonban elsősorban pénzügyi központként betöltött saját szerepét kívánja erősíteni. A Ciprusnak nyújtandó lehetséges orosz támogatásokkal kapcsolatos várakozások nagy része arra a feltételezésre épül, hogy az orosz kormány prioritásnak tekinti egy offshore pénzügyi menedék megmentését. Valójában azonban Oroszország hosszú távú érdeke Moszkva pénzügyi központ szerepének erősítése, és Ciprus mint vetélytárs "kiiktatását" a Kreml "nem feltétlenül tartaná rossz fejleménynek".
Ha az oroszok konkrét egyezséget ajánlanak fel Ciprusnak, annak valószínűleg mérhetetlen ára lenne: Moszkva jó eséllyel azt kérné, hogy Ciprus teljes egészében fordítson hátat a trojkának, vagyis a pénzügyi segítség fejében bankbetétilletéket követelő IMF/EU-bizottság/eurójegybank hármasnak - vélte. Ezzel Moszkva gyakorlatilag azt kérné, hogy Ciprus távozzon az euróövezetből, és "szilárdan vesse meg lábát az orosz érdekszférában".
Ciprus búcsút int az eurózónának?
A Capital Economics-nál azt mondják, hogy a bankbetétilleték parlamenti elutasítása nyomán megnőtt Ciprus euróövezeti távozásának kockázata. Az is felmerülhet, hogy a jelenlegi bankzárlat feloldása után Ciprus - Izland mintájára - tőkekorlátozásokat vezet be a pénzek kimenekítésének megakadályozására - tette hozzá. Az sem kizárt, hogy Ciprus végleg ejti a bankbetétilletéket, és Oroszországtól kér pénzügyi segítséget.
Persze Oroszország ciprusi befolyásának erősödését nem feltétlenül vennék jó néven egyes euróövezeti döntéshozók, végső soron azonban még ez is elfogadhatóbbnak bizonyulhat, mint a biztosra vehető alternatíva, vagyis az, hogy a pénzügyi támogatás megtagadása esetén Ciprus törlesztésképtelenné válik, a teljes ciprusi bankrendszer összeomlik és az ország távozni kényszerül az euróövezetből.
Az EU, az IMF és az EKB valószínűleg visszadobja a ciprusi B-tervet
A nemzetközi hitelezők trojkája vélhetően elutasítja a ciprusi hatóságok által összeállított B-tervet, amely bankok privatizációjával, illetve a magánnyugdíj-pénztári vagyon egy részének államkötvénnyé alakításával teremtette volna elő az euróövezeti hitelhez szükséges önrészt. A ciprusi törvényhozás kedd este utasította el az euróövezeti pénzügyminiszterek által szombat hajnalban elfogadott tervet, amelynek keretében Ciprus 10 milliárd eurónyi hitelt kapott volna, ha az ország e mellé 5,8 milliárd eurónyi saját forrást von be, elsősorban a bankbetétek egyszeri megadóztatásával.
Azóta a ciprusi hatóságok újabb javaslaton dolgoztak. Eszerint az 5,8 milliárd eurós összegből 4,2 milliárd euró származott volna abból, hogy nyugdíjpénztári eszközöket alakítanak át államkötvénnyé. Az euróövezeti szakemberek ugyanakkor ennek lehetőség elutasítják, mivel fenntarthatatlan szintre emelné az államadósságot. A ciprusi kormány B-terve szerint ezenkívül a két legnagyobb bankot először egyesítenék, majd a portfólió minősége szerint egy jó és egy rossz bankot hoznának létre. A jó bankot egy orosz pénzintézetnek értékesítenék. A kiszemelt orosz VTB azonban már nyilvánosan cáfolta, hogy ciprusi bankot venne.
A banki átalakítással kapcsolatosan a trojka azt is kifogásolta, hogy nem világos, ki viselné a rossz bank eszközállományának felszámolási költségét. A két bank összevonása, majd kettéválasztása egyébként a Nemzetközi Valutaalap előzetes tervében szerepelt javaslatként. Ciprusi források szerint két törvénytervezetet tárgyalhat csütörtökön a törvényhozás. Az egyikkel tőkekorlátozásokat vezetnének be a tőkekiáramlás megakadályozása érdekében, míg a másikkal a bankok szanálását hirdetnék meg.
Szakemberek szerint legkorábban a hétfői nemzeti ünnep után, kedden nyithatnak ki a bankok, néhány forrás arról is beszélt, hogy még nagyon hosszú ideig zárolhatják a ciprusi bankszámlákat.
Már a svédek is féltik a pénzüket, mert szorít az idő
Ciprusi hitelintézetekben elhelyezett bankbetétjüket féltik svéd polgárok és kisebb cégek és a svéd gazdasági miniszter riasztó szavai egyáltalán nem nyugtatták meg őket. Anders Borg szerint a ciprusi bankoknak körülbelül egy hetük van a probléma megoldására. A miniszter úgy vélte: nincs más kiút, a ciprusi kormánynak elő kell teremtenie a válságkezeléshez szükséges 5,8 milliárd eurós válságbiztosítékot, hogy az ország az Unió és az IMF mentőcsomagját megkaphassa.
Mint mondta, a probléma megoldására a bankbetétek megadóztatása nem volt ideális javaslat. Szerinte megoldást jelenthet az, ha egy kormány ilyenkor "államosítja" ezeket a válságban lévő, magas tőkehiánnyal rendelkező bankokat, rekapitalizálja, majd újra értékesíti szigorú feltételek mellett. Az Európai Központi Bank is azt mondta: csak akkor tud a ciprusi bankok likviditási gondjain enyhíteni, ha azokat előtte a nicosiai kormány feltőkésíti.
Aggódik a francia elnök és a német kancellár is
Ciprus "megfelelő hozzájárulásával tartós megoldást" szeretne a francia elnök a szigetországban kialakult válság kezeléséhez. Francois Hollande ezt akkor mondta, amikor telefonon beszélt ciprusi kollegájával, Nikosz Anasztasziadisszal. Előzőleg a francia kormányszóvivő kijelentette, hogy "hiba" volt a ciprusi gazdaság megmentésére kidolgozott törvényjavaslat a bankbetétek megadóztatására.
A német kancellár sajnálatát fejezte ki, hogy a tegnapi parlamenti szavazás negatív eredménnyel zárult. Merkel szerint elfogadható egy olyan megoldás is, melyből kihagyják a kisbefektetőket, szerinte a 100 ezer eurót meghaladó betéttel rendelkező ügyfeleknek részt kell venniük a mentőcsomagban (annak feltételeként fizetnék ugyanis be a különadót). A kancellár úgy vélte, hogy a szigetországnak arra van szüksége, hogy bankrendszere fenntartható legyen, viszont ez most nem mondható el a ciprusi pénzügyi közvetítőrendszerről.
| Anders Borg svéd gazdasági miniszter pedig úgy véli, a ciprusi bankoknak körülbelül egy hetük van a probléma megoldására. |
Anders Borg szerint nincs más kiút, a ciprusi kormánynak elő kell teremtenie a válságkezeléshez szükséges 5,8 milliárd eurós válságbiztosítékot, hogy az ország az EU és az IMF mentőcsomagját megkaphassa. Mint mondta, a probléma megoldására a bankbetétek megadóztatása nem volt ideális javaslat. Szerinte megoldást jelenthet az, ha egy kormány ilyenkor "államosítja" ezeket a válságban lévő, magas tőkehiánnyal rendelkező bankokat, rekapitalizálja, majd újra értékesíti szigorú feltételek mellett. |
Kevesebb lesz a bürokratikus teher. 
