Szívességet tett a nyugat a szankciókkal: fellendül az orosz gazdaság

A Szovjetunió utáni Oroszország gazdasága eddig erősen hullámzó volt, miután jórészt a kőolaj és a földgáz kitermelésére és exportjára épült, így ezek világpiaci ára határozta meg a ciklusokat. Az első orosz válságot az 1998-as olajáresés okozta (akkor 10 dollár alá esett az ár), de ez rövid ideig tartott, a gazdaság magához tért. A putyini korszak első évei nagy fellendülést hoztak, aztán a 2009-es világméretű válság okozott recessziót (az olajár akkor is visszaesett 150-ről 35 dollárra).

Rugalmas alkalmazkodás

Ezután újabb felívelés jött a 100 dollárig emelkedő olajár mellett, majd 2014-15-ben kipukkadt az olajlufi, és ez mint minden olajra épülő gazdaságot, az oroszt is megviselte, komoly visszaesést okozva. Putyin azonban hamar rájött, jobb, ha hagyja rugalmasan alkalmazkodni a gazdaságot a megváltoztathatatlan külső tényezőkhöz, és elengedte a rubel árfolyamát, ugyanakkor visszavágta a költségvetést, kompenzálva a kieső bevételeket.

A hatás nagyobb része a rubel leértékelődésén és az infláción keresztül lakossági fogyasztáscsökkenést okozott, tekintettel arra, hogy magas volt a fogyasztási cikkek importja. Az ország eladta az olajat és a gázt, és megvett külföldről mindent, ami szem-szájnak ingere. Most azonban a gazdaságban megindult egy alkalmazkodás, ami a nagy valutaleértékelődéseknél jellemző is szokott lenni: a megdráguló importtermékeket elkezdi a hazai ipar gyártani, illetve a mezőgazdaság termeszteni, immár versenyképes árakon.

Szankciók mint szívesség?

Erre a folyamatra rátett egy lapáttal a nyugati importtilalom, így nem csak a dráguló árak, hanem adminisztratív okok is nehezítették az importot. Persze egy ekkora ország mindent be tud szerezni valaki mástól a világpiacon, de ugyanakkor egy ilyen eset jó stimulálás a gazdaságnak: olcsóbb sok mindent otthon előállítani, mint drágán, messziről importálni.

A húzóágazatok a mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás, vegyipar, de a belföldi turizmus is fellendült, nem beszélve az informatikai szektorról. A mezőgazdaság súlya a GDP-n belül 4,4 százalékra növekedett, ez a legmagasabb érték 2003 óta. Az IT szektor 28 százalékkal növekedett tavaly, a gyógyszeripar 8,8 százalékkal, a vegyipar pedig 4,4 százalékkal.

Azért még az olaj az úr

Mindazonáltal még mindig az energiaszektor adja a bevételek legnagyobb hányadát. A Morgan Stanley szerint a költségvetés bevételeinek harmada származik közvetlenül az iparágból. Ez csak 23 százalék volt 1996 és 99 között, viszont 50 százalék 2011-2015 között, ez is mutatja az olajártól való függést. Tavaly a GDP negyede volt az energiaszektorhoz köthető, a mezőgazdaság részesedésének bő ötszöröse.