Internetadó: lehetne ezt normálisan is csinálni, mégpedig így

A jövő évre tervezett adóváltozásokat (is) tartalmazó, kedden nyilvánosságra került törvényjavaslat társadalmilag és gazdaságilag egyik legérzékenyebb eleme a 2012 nyarán bevezetett távközlési adó kiegészítésének szánt, az internetes adatforgalom után általánosan fizetendő 150 forint/ gigabyte nagyságú adótétel. A BDO Magyarország álláspontja szerint egy ilyen adótétel általános bevezetése jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását.

Ahhoz, hogy egy ilyen új adó az aktuális költségvetési célok mellett a kitűzött kormányzati politikai és társadalmi célokat is elérje, vagy azokat legalább ne akadályozza, a BDO véleménye szerint érdemi módosítások szükségesek.

Lakosság? Kizárva

A lakossági előfizetőket teljes mértékben ki kellene hagyni a tervezett adó hatálya alól. Az internet ebben a fogyasztói körben ugyanis elsődlegesen tudást, gyors ismeret- és információszerzést valamint kikapcsolódást jelent, nem pedig adóztatható jövedelmet vagy fogyasztást.

A vállalkozói internetfelhasználóknál az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni a BDO szerint:

 

• legyen felső korlátja az adónak (lásd tranzakciós illeték elve)
• vegye figyelembe a szolgáltatás jellegét (teljesen eltérő internetes adatforgalmat produkál egy általános KKV, például egy több száz fejlesztőt vagy munkavállalót foglalkoztató szoftverfejlesztő és-szolgáltató, mint egy szolgáltatóközpont (SSC) vállalkozás)
• legyen figyelemmel az esetlegesen fizetendő (szintén a közelmúltban bevezetett) reklámadóra, amelyet internetes reklámok esetén már fizetnek az érintett vállalkozások
• a környező országokhoz képest (ahol még nincs ilyen adó) ne jelentsen azonnali adózásbeli versenyhátrányt.

Lehetne ezt értelmesen is

 

Egy megfelelően fókuszált és jól előkészített, az internetes adatforgalmon alapú adó (úgynevezett byte adó) az útdíjhoz hasonlóan eredményesen bevezethető az internet minden pozitív társadalmi tulajdonságának megtartása mellett – hangsúlyozza Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adótanácsadó partnere. - Elengedhetetlen azonban, hogy az internetes „útdíjat” csak az fizesse, aki ténylegesen üzleti célra használja a „digitális országúton”, és ne az, aki csak a járdán sétál és kirakatokat néz, vagy éppen az út mentén kirándul.