Brüsszelben csóválják a fejüket
A tranzakciós illeték és a telefonadó jelenlegi formája több jogi kérdést felvet. A legtöbb gond a telefonadóval lehet. Az NGM szerint a kormány teljesíti ígéretét, és kivezeti az ágazati különadót, mely 50 milliárdos terhet jelentett a szektornak, a telefonadó ennél kevesebb "áldozatot" követel a cégektől: maximum 45 milliárd folyhat be belőle. Az NGM értelmezése szerint a szektor adóterhelése így csökken, bár azt a szaktárcánál is tudják, hogy idén a két teher egyszerre sújtja majd a szektort.
Mint korábban megírtuk, a telefonadó az EU áfairányelve miatt szabályellenes is lehet, az unióban ugyanis csak egy, nem kedvezményes áfakulcs lehet a tagállamokban, a telefonálás után pedig fizetünk áfát. Problémás lehet az új adónem azért is, amiért egy kötelezettségszegési eljárás után az Európai Bíróság elé került a jövőre kivezetni tervezett telekomadó: az abból befolyó milliárdokat az EU szigorú belső szabályai szerint ugyanis vissza kellene forgatni a szektorba. Ez nem történt meg, ahogy a telefonadó is a költségvetési lyukak betömködése miatt szükséges, így Magyarország jövőre tartani tudja a kitűzött hiánycélt.
A tranzakciós illetékkel Brüsszelnek nem valószínű, hogy gondja lesz, a pénzügyi tranzakciókat eddig nem terhelte itthon forgalmi típusú adó (akárcsak más uniós tagállamokban). A kormány szerint a most bevezetni tervezett adók "vállalati adók", melyeknek alanya a bank-és a telekomszektor. A tranzakciós adóról a kormány és a bankok még egyeztetnek, a Bankszövetség álláspontja szerint a kabinet ugyanis felrúgja a tavaly decemberben kötött megállapodást.
Mindent tud majd rólunk az adóhatóság
De van egy másik vetülete is a különadóknak. Angyal József okleveles adószakértő a Pénzcentrumnak beszélt arról, hogy célzott ellenőrzés nélkül is a NAV tulajdonképpen teljes képet kaphat az állampolgárok telefonálási és bankolási szokásairól. Az adóhatóság feladatai közé tartozik ugyanis az ellenőrzés, ezt pedig csak úgy ejtheti meg a szakértő szerint, ha belenéz az ügyfelek bankszámlakivonatába vagy telefonszámlájába. Angyal szerint erre a NAV-nak tételes ellenőrzés nélkül is lehetősége lesz.
Ez azért is különösen pikáns, mert az állam épp most indít mobilszolgáltatót, és tervei szerint bevásárolja magát a Takarékbankba is. Utóbbinál nem törekszik a részvények többségi tulajdonának megszerzésére, de a német kisebbségi tulajdonossal már csak a pakett áráról kell megegyezniük. A negyedik mobilszolgáltatóra kiírt tender célja pedig pont az volt, hogy a befagyott mobilpiacot felrázzák, a frekvenciát végül a Posta által vezetett állami konzorcium nyerte el.
Hol van ilyenkor az adatvédelmi biztos?
Az állam tehát pont akkor száll be az általa megadóztatott szektorokba, amikor a NAV-nak korlátlan lehetősége lesz az ügyfélszokások feltárására és a személyes adatok begyűjtésére. Az unió januárban indított kötelezettségszegési eljárást az adatvédelmi ombudsman miatt, a kormány az ügyben már megkezdte a biztosra vonatkozó törvényi szabályozás felülvizsgálatát, beadta a megfelelő módosítóindítványokat is. A fentiekre való tekintettel az EU valószínűleg kiemelten fogja kezelni az ügyet, melyet eddig is az IMF-megállapodás feltételéül jelölt meg.
Különadók: a NAV mindent tud majd rólunk, miközben az állam üzletel
Az újabb különadók bevezetésével a NAV célzott ellenőrzés nélkül is teljes képet kaphat a lakosság és a cégek telefonálási és bankolási szokásairól. Mindezt úgy, hogy az állam épp most száll be a mobilpiacra és bankot is venne. Nemcsak jog és uniós aggályok övezik az új adókat.
Vasárnap találkozik Trumppal, hogy megállapodjanak a kereskedelemről. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
