Az MFB helyét Matolcsy veszi át
Több "bankos téma" is lesz ma az Országgyűlés programjában. A kormány először él azzal a házszabály-módosítással, melynek keretében kivételesem sürgős eljárásban akár 2 nap alatt is el lehet fogadtatni egy törvényt. A premier pedig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevéhez fűződik majd, akár szimbolikus jelentőséggel is bírhat, hogy épp pénzintézetek "államosításával" teszteli az új parlamenti eljárást a kormánytöbbség.
|
| Matolcs úr, Ön kinél bankol? |
A Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes törvények módosítását fogja kezdeményezni ugyanis Matolcsy György, a pénzintézetek felett kizárólag az állam rendelkezhet majd ezután, a tulajdonosi jogok gyakorlása a pedig a nemzetgazdasági miniszter feladata lesz.
Az Eximbank eddig is állami tulajdonban volt tulajdonképp, de más "szerkezetben". A bank 75%-ban az MFB, 25%-ban az állam tulajdonában állt eddig, de az állam részéről a tulajdonosi jogokat szintén az MFB gyakorolta, mely a fejlesztési tárca élére tavaly decemberben kinevezett Németh Lászlóné munkahelye volt. A bank eddig az MFB-csoport tagjaként működött.
Az Eximbankot a Mehibbel együtt azért hozták létre 1994-ben, hogy "segítse elő a magyar áruk és szolgáltatások külpiacokon történő értékesítését". A két pénzintézet tehát együttesen látja el az exporthitel ügynökségi funkciókat. Most a külgazdaságért is felelős tárcavezetőhöz kerül mindkét cég.
A Parlament ma a sürgősségi eljárásról dönt, holnap viszont már el is fogadhatják a javaslatot.
Bankot akar az állam
Közben nem tétlenkedik az MFB-csoport sem, a Népszabadság arról ír, célegyenesbe értek a tárgyalások a Takarékbank német többségi tulajdonosával, a DZ Bank hajlandó megválni 38,5%-os részesedésétől.
A devizahitelesek megmentése kapcsán - főleg ami az önkormányzatok és a vállaltok tehermentesítését illeti - Matolcsy György már tavaly ősszel felvetette egy vele készült interjúban, hogy egy alternatív pénzügyi rendszert kellene kidolgozni, melynek keretén belül az állam bankalapításba is foghat. A gazdasági kormányzat amúgy nehezményezte, hogy a hazai bankszektor tulajdonosi körében kevés a magyar szereplő. Később arról szivárogtak ki hírek, hogy az állam Demján Sándor bankjával, a Gránit Bankkal "szemezik", a Privátbankárnak több forrás is megerősítette, hogy volt egy nagy befektető, aki érdeklődött a bank iránt. Nehéz elképzelni, hogy az államon kívül most bármilyen más piaci, akár külföldi szereplő is szóba jöhetne.
Az állami szerepvállalás megerősítése a hitelezés megindítása miatt lehet fontos a kormánynak, mely a gazdasági növekedés beindításán fáradozik, bár a Széll Kálmán Terv 2.0 bejelentésével tulajdonképpen beismerte, a korábbi prognózisok nagyon is optimistának bizonyultak. Sőt, az állampapír-értékesítésben is fontos szerep hárulhat a Takarékbankra.
Nem maradunk MNB-sztori nélkül sem
A költségvetési bizottság 9-kor kezdődő ülésén napirendre tűzik az MNB-törvény módosításait, az ahhoz kapcsolódó alkotmány-módosítással együtt (a bizottság elfogadta a módosításokat, azok így általános vitára bocsáthatók). A módosítás az IMF-tárgyalások miatt fontos, de ebben az esetben a kormány nem élt azzal a lehetőséggel, hogy sürgősen járjon el a T. Ház, mint az Eximbank ügyében.
Ezek a változtatások még nem tartalmazzák az EKB ajánlásit, melyek minden bizonnyal szükségesek lesznek ahhoz, hogy Magyarország sikeresen lezárhassa a készenléti hitelkeretről folyó tárgyalásokat az IMF-fel. Mivel a hitelkerethez - az eddigi EU-tagoknak nyújtott IMF-hitelprogramokhoz hasonlóan - az EU is hozzáteszi majd a maga részét, így a végső megállapodást nemcsak a Valutaalappal kell elfogadtatni, hanem az Európai Bizottsággal és az EKB-val is. A most benyújtott módosítások lényege, hogy a monetáris tanács ülésein a kormány képviselője ezután nem vesz részt, valamint megszüntetik annak lehetőségét, hogy a jegybank összevonható legyen a pénzügyi felügyelettel.
Az Egyesült Államok gyorsan elérhette a céljait. 
