Svájcban van dugipénz? Így kereshetik a magyar hatóságok

Magyarország és Svájc szeptember első felében írta alá a kettős adóztatás elkerüléséről szóló új egyezményt. Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, nem csak arra figyelnek, hogy ne kelljen mindkét országban nyögni a közterheket: könnyebb lesz információt szerezni azokról is, akik a magyar adóhatóság elől rejtegetik a vagyonukat.

Az egyezmény szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármely magyar adózóval kapcsolatban kérhet majd adatokat, és a legtöbb esetben a svájci hatóságnak ki is kell adnia az információkat.

Régi-új formula

Az egyezmény főbb pontjaiban követi a régi magyar-svájci egyezményt, azaz nem egy új típusú, modern, az OECD mintaegyezményéhez hasonló egyezmény született - ismerteti a változásokat Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég. Emiatt nem feltétlenül nyújt megoldást az elmúlt harminc év során nem tisztázott kérdések kapcsán. Érdekességként említhető, hogy az egyezmény a szabad foglalkozásból származó jövedelemről külön rendelkezik, bár ez a fogalom már régen kikerült a modern egyezmények szövegéből.

A MAZARS rámutatott: zavaró lehet az is, hogy a művészek adózásáról a szabad foglalkozás keretében is, de egy külön cikkelyben is szó esik. A munkaviszonyból (nem önálló munkából) származó jövedelem esetében a régi típusú ún. 183 napos szabály maradt, amely szintén jó ideje nem így szerepel a modern egyezményekben. További érdekesség, hogy a passzív jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamat, jogdíj) kettős adóztatásának elkerülése érdekében az egyezmény csak az osztalék esetében alkalmazza az adóbeszámítás módszerét, a többi esetben a progresszív mentesítés módszerét rendeli, ami
szokatlan a nemzetközi adójogi gyakorlatban.

Előreláthatólag fontos célból kérhető adat

Az egyezmény a korábbi kormányzati törekvésekkel összhangban valóban tartalmaz az információcseréről szóló rendelkezést, amely a korábbi, 1981-ben aláírt egyezményből teljesen hiányzott. Ennek lényege, hogy intézményes módon lehetőség van arra, hogy Magyarország információkat kérjen a svájci hatóságoktól. Egy ilyen megkeresésnek a következőket kell tartalmaznia:

· a vizsgálat alá vont személy adatait,
· azt az időszakot, amelyre vonatkozóan az információt kérik,
· a kért információ megnevezése (annak természete, formája),
· az adóügyi cél, amelyre az információt kérik,
· azon személy neve és címe Svájcban, akinek birtokában lehet az információ (feltéve, hogy ez ismert).

Az információt „előreláthatólag fontos célból" lehet kérni, amin egyrészt azt kell érteni, hogy a lehető legszélesebb körben tegye lehetővé az információcserét, másrészt azt, hogy az információcsere intézménye adathalászási célra nem használható. Vagyis nem teljesíthető olyan kérés, amely arra irányul, hogy a svájci hatóság adjon ki információt minden magyar adóalany minden svájci jövedelméről.

Nincs általános adatcsere

Az egyezménnyel együtt aláírt jegyzőkönyv kifejezetten említi, hogy az új szabályok nem jelentik azt, hogy Svájc köteles automatikus vagy spontán információcserére. Minden esetben megkeresés szükséges, amelynek tartalmaznia kell a magyar adóalany azonosító adatait, az információkérés konkrét célját.

Vagyis az egyezmény révén lehetővé válik, hogy egy adóalany adóvizsgálata keretében a magyar hatóság hozzájusson a vizsgált adóalany svájci jövedelmeivel kapcsolatos információkhoz, ami tényleges előrelépés az eltitkolt jövedelmek felderítése érdekében - mutatott rá a MAZARS. Ugyanakkor nem valósul meg az az elképzelés, hogy a magyar hatóságok minden magyar valamennyi svájci adatához bármikor automatikusan hozzáférhetnek. Ilyen általános adat- és információcsere a nemzetközi adójogi gyakorlatban sem jellemző. Fontos továbbá kiemelni, hogy a magyar hatóságok csak a 2014. január 1-jét követő időszakról kérhetnek információt, a jövedelmekre vonatkozó visszamenőleges adatok nem lesznek hozzáférhetők.