Az MTI annak nyomán fordult kérdéssel Michel Barnier belpiaci EU-biztos hivatalához, hogy Andrä Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter hétfőn Brüsszelben azt mondta: az Európai Bizottság hivatalos ígéretet tett Ausztriának, hogy megvizsgálja a vitatott új magyar földtörvényt.
Mi lesz a tőke szabad mozgásával?
|
Áll a bál A magyar és az osztrák miniszter hónapok óta levelez egymással, de a találkozót még nem sikerült összehozni. Az előzményekről itt, itt és itt olvashat. |
A biztos hivatala Chantal Hughes szóvivő nevében szerdán adott írásbeli válaszában megállapította: az EU-jog értelmében az olyan korlátozások, amelyek más EU-országbeli embereknek történő földeladásra vonatkoznak, a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentik. A tőke szabad mozgása - az emberek, az árucikkek és a szolgáltatások szabad mozgásával együtt - annak a négy alapszabadságnak az egyike, amelyeken az EU egységes piac nyugszik. Ez a négy szabadság az európai integráció alapelvei közé tartozik az EU megalapítása óta. A tagállamok nem "szemezgethetnek" e szabadságok között, hogy eldöntsék, melyeket alkalmazzák - írta Barnier biztos hivatala, hozzátéve ugyanakkor azt is: "bizonyos esetekben e szabadságok korlátozása elfogadható, ha az arányos, igazolt, és közérdeket szolgál".
Magyarország - emlékeztetett az Európai Bizottság - átfogó szektorális reform részeként új szabályokat fogadott el a mezőgazdasági föld és az erdő megszerezhetőségét, illetve használatát illetően. Az uniós testület jelenleg elemzi ezeket az új előírásokat, tekintettel arra, hogy a magyar EU-csatlakozáskor kitűzött átmeneti derogáció - a közös uniós szabályok alkalmazása alóli ideiglenes mentesülés - ez év április 30-án lejár.
Az új szabályozás "a tőke szabad mozgásának különböző korlátozásait látszik tartalmazni" - olvasható a bizottsági tájékoztatásban. A brüsszeli bizottság ezért mérlegeli, hogy a korlátozások mögötti különböző indokok és a jogalkotás által követett politikai célok igazolják-e ezeket a korlátozásokat. Azt is ellenőrzik, hogy ezek az intézkedések arányosak-e, és nem mennek-e túl azon, ami szükséges a legitim célkitűzések eléréséhez. Az elemzés kiterjed arra is, hogy érvényesül-e az EU-jog által megkívánt diszkriminációmentesség.
Az osztrák gazdák ügyét külön vizsgálják
A brüsszeli tájékoztatás szerint különálló kérdésnek számít azoknak a külföldi - főként osztrák - gazdálkodóknak az állítólagos birtokvesztése, akik már használnak Magyarországon mezőgazdasági földet, főként haszonbérleti formában. Az Európai Bizottság ezt a külön kérdést is megvizsgálja. Barnier hivatalának álláspontja szerint "feltéve, hogy az adott szerződések a nemzeti jog értelmében érvényesek, az, ha a földhasználókat kárpótlás nélkül megfosztják beruházásuk értékétől, aggályokat vet fel az EU-joggal - különösképpen a tőke szabad mozgásának elvével és a vállalkozás szabadságával - való összeegyeztethetőséget illetően".
Horvátország lépett. 
