Kiújult az árupiaci optimizmus?

Fokozódik a kereslet a Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) iránt. Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a több ezer érdeklődő között IT-, egészségügyi, vendéglátó és szolgáltató vállalkozók is megjelentek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) célja öt-hatszáz magyar vállalkozás támogatása tőkebefektetéssel.

Méretes veszteségeket szenvedett el a világ második legnagyobb gazdasága. Erre reakcióként hétfőtől Kínában lényegében nem lehet shortolni.

Az OT Industries-DKG Gépgyártó Zrt. 2,2 milliárd forinttal, mindössze 100,4 millióra csökkentette az alaptőkéjét.

Négy hónapja a legtöbbet, világszerte 6 milliárd dollárnyi tőkét fektettek európai részvényalapokba a július 22-én záródott héten.

Utolsó tőkebevonás előtt állhat a Ustream, a félig magyar livestreaming szolgáltatást nyújtó sikercég.

Az államközeli Széchenyi Tőkealap egy palackokat gyártó és értékesítő vállalkozásba fektetett be két éve, most kiszálltak és kaszáltak.

Folytatódott a vagyon gyarapodása a befektetési alapok piacán áprilisban is, így a kezelt vagyon meghaladta az 5 000 milliárd forintot. Ismét kimagasló növekedést hoztak az abszolút hozamú és a vegyes alapok.

Az Európai Bizottság elemzi a magyar földtörvényt, és amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az nincs összhangban az uniós joggal, megteszi a szükséges lépéseket a módosítása érdekében.

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a magyar kormány nevében a Linamar kanadai céggel kedden a kanadai Guelphben Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.

Az OTP Bank igazgatósága részvényenként 120 forintos osztalék kifizetését javasolja a közgyűlésnek.

A jövő márciusban hatályba lépő új Polgári törvénykönyv alapján változik a társasági jogi szabályozás és eszerint akár hatszorosába is kerülhet egy kft. alapítása.

Megállapodás született a héten, amely szerint a jövőben az európai bankárok legfeljebb egy éves fizetésüket kaphatják meg sikerdíjként. A hír hallatán a londoni City brókerei ordítani kezdtek.

Az egész világot negatívan érintő tőkekivonás komoly aggodalmat keltett Kelet-Közép-Európa sebezhetőségével kapcsolatban, hiszen a térség bankrendszerét nagy százalékban birtokolják külföldi bankok. Úgy tűnik azonban, hogy a komolyabb tőkekivonást megúszta a térség - kivéve Magyarországot, ahol a kiszámíthatatlanság és az unortodox gazdaságpolitika miatt csökkent a bankok mérlege.

A takarékszövetkezetek és a bankok eltérő ügyfélkörrel és kihelyezett hitelállománnyal kezdtek bele a végtörlesztésbe. Korábban sokan úgy vélték, a kormány mentőprogramját a takarékszövetkezetek finanszírozhatják majd, ez azonban hamar megdőlt. De hogy kerültek ki a végtörlesztésből a hazai pénzintézetek és miért ideális a takarékok ügyfélköre?