1p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az egész világot negatívan érintő tőkekivonás komoly aggodalmat keltett Kelet-Közép-Európa sebezhetőségével kapcsolatban, hiszen a térség bankrendszerét nagy százalékban birtokolják külföldi bankok. Úgy tűnik azonban, hogy a komolyabb tőkekivonást megúszta a térség - kivéve Magyarországot, ahol a kiszámíthatatlanság és az unortodox gazdaságpolitika miatt csökkent a bankok mérlege.

Szerencse, hogy az osztrák bankokhoz vagyunk bekötve

Az angolszász bankok és alapok a legagresszívabbak a tőkekivonás terén, az osztrák bankok leginkább Németországhoz kötődnek, nem szorulnak a tőkekivonás által leginkább érintett országokból származó forrásokra. Kelet-Közép-Európában – Magyarország kivételével – a külföldi bankok csak korlátozottan hajtanak végre tőkekivonást; a régióban nem várható az anyabankoknak való kitettség jelentős csökkenése. A Csehországot, Horvátországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát magába foglaló CEE6  csoport egyre inkább eltávolodik attól, hogy a térség pusztán német feldolgozóipari központ legyen; az ázsiai vállalatok egyre nagyobb jelenléttel bírnak a régióban - derül ki az Erste Csoport friss elemzéséből.

Az egész világot negatívan érintő tőkekivonás – aminek oka az volt, hogy a nemzetközi bankok visszavágták határon átnyúló hitelezési tevékenységüket – komoly aggodalmat keltett Kelet-Közép-Európa sebezhetőségével kapcsolatban, hiszen a térség bankrendszerét nagy százalékban birtokolják külföldi bankok. Az Erste Group elemzőinek számításai azt bizonyítják azonban, hogy a CEE6-országok sem közvetett, sem közvetlen módon nem állnak a világon tapasztalható, komoly mértékű tőkekivonás középpontjában (Magyarország kivételével).

A kelet-közép-európai korlátozott tőkekivonás alapvető magyarázata abban rejlik, hogy a régió finanszírozását uraló osztrák bankok leginkább Németországhoz kapcsolódnak, így nem függnek a tőkekivonást a legagresszívabban végző Egyesült Királyságból és a perifériáról érkező forrásoktól. A második legfontosabb ok pedig, hogy alacsonyabb mértékű államadósságuk és viszonylag kicsi bankszektoruk miatt a kelet-közép-európai államoknak sikerült elkerülniük azt az „államadósságból felpumpált bankszektor”-féle ördögi kört, amit most a Görögországhoz és Spanyolországhoz hasonló államok nyögnek – véli Juraj Kotian, az Erste Group Kelet-közép-európai Pénzügyi és Makroelemzési Osztályának vezetője.

Magyarország bukta a legtöbbet

A kelet-közép-európai régió mellett szóló alapvető tényezők egyike az, hogy a térség két legjelentősebb kereskedelemi partnere, Ausztria és Németország a globális tőkekivonásnak leginkább ellenálló államok között szerepel. Az eurózóna perifériáján lévő államokban működő bankok által elszenvedett súlyos tőkekivonás ellenére a bankok külföldi forrásainak változásáról számot adó adatok szerint Magyarország kivételével alig történt külföldi forráskivonás a kelet-közép-európai bankoknál.

A bankok külföldi forrásainak változása
(a GDP %-ában, 2012. március vs. 2011. március).
Forrás: Erste Group

 

Az alacsony államadóssági ráta és a bankszektor viszonylag kis mérete folytán a kelet-közép-európai gazdaságok kisebb kockázatot jelentenek, mint több, nagy tőkeáttétellel működő euróövezeti ország. Ebben a tekintetben Magyarország nem illik bele a kelet-közép-európai képbe. A gazdaságpolitika alacsony fokú kiszámíthatósága, a „nem ortodox” intézkedések (például a devizahitelek végtörlesztése) nyomán a magyarországi bankok mérlegének mindkét oldala csökkenésnek indult.

Egyelőre biztosan maradnak a bankok

Mennyire szilárdan tartanak ki az osztrák bankok a CEE6-országokban meglévő kitettségük mellett a nyomás kiújulása esetén? Egy új Bécsi Kezdeményezés nélkül is valószínűtlen, hogy az európai nagybankok spontán módon felszámolnák a kelet-közép-európai piacok felé fennálló kitettségüket. Azonban, miként arra a szabályozó hatóságok és nemzetközi pénzügyi intézmények rámutattak, a jövőre vonatkozó tendencia határozottan a belföldön finanszírozott modell irányába mutat, ami viszont azt jelenti, hogy középtávon a kelet-közép-európai leányvállalatok egyre kevésbé függenek majd az anyabanki finanszírozástól. Egyelőre azonban nem várható, hogy a kelet-közép-európai (konszolidált) kitettség jelentős mértékben csökkenni fog.

Figyelembe véve, hogy számos CEE6-ország hatékonyan csökkentette folyó fizetésimérleg-hiányát, a tőkebeáramlás lassulása nem veszélyezteti olyan mértékben az említett államokból álló térség gazdasági és pénzügyi stabilitását, mint a Lehman bankház összeomlását közvetlenül követő időszakban.

Ázsia előretör

Tavaly a CEE6-országokba összesen 36 milliárd euró nettó külföldi tőke áramlott, mintegy a fele a 2007-ben mért csúcspontnak, de a 2002 és 2006 közti időszak átlagának megfelelő. Nagy valószínűséggel a kelet-közép-európai országok a beruházások és a nyereségszintek tavalyi, világszerte tapasztalható visszaesése miatt csökkenést tapasztalnak majd a működőtőke-beáramlás terén. Azonban német és osztrák vállalatok számítanak a térség sztárbefektetőinek, ami nem kis előnyt jelent, hiszen termelésük rendkívül versenyképes és az említett két országban működő vállalatokat érinti a legkevésbé a bankszektorban tapasztalható tőkekivonás.

Az új EU-tagállamok integrációja után szemmel láthatóan megnövekedett az ázsiai vállalatok lábnyoma a régióban. Kelet-közép-európai jelenlétük ésszerű munkaerő-költségek mellett tökéletes hozzáférést biztosít az EU közös fogyasztói piacához. Jelenleg Szlovákiában és Csehországban a három legnagyobb exportőr közül kettő ázsiai, vagyis kijelenthető, hogy Kelet-Közép-Európában megszűnt Németország hegemóniája, már ami a térség feldolgozóipari központként való kezelését illeti. Azzal számolunk, hogy az elkövetkezendő években az ázsiai vállalatok továbbra is visszaforgatják a nyereséget a kelet-közép-európai térségben – jósolja Juraj Kotian.

Nem dobálják el az állampapírokat - a magyar kötvény a legjobb befektetés?

A periférián lévő országok államkötvény-piacán tapasztalható, szűnni nem akaró feszültség és az európai bankszektort érintő folyamatos tőkekivonás ellenére a CEE6-országokban a befektetők nem igyekeztek hirtelen megszabadulni államkötvényeiktől. Az Európai Központi Bank által decemberben és februárban útnak indított LTRO-programok, azaz hosszú lejáratú refinanszírozási csomagok nyomán nőtt a külföldi kereslet is. A belföldi hozamok visszaestek, a kelet-közép-európai kormányok pedig bejáratott hozzáféréssel rendelkeznek a külföldi pénzpiacokhoz. Az idei esztendő első negyedévében szinte mindegyik kelet-közép-európai kormány bocsátott ki eurókötvényt a külföldi pénzpiacokon. Az Európai Bizottság eleddig pozitívan értékeli a kelet-közép-európai költségvetési konszolidációt, és azzal számol, hogy a 2012-re (de legkésőbb 2013-ban) a szóban forgó országok a GDP 3 százaléka alá szorítják költségvetési hiányukat.

Európa nyilvánvalóan egyre gyorsabban halad az útelágazás felé, ahol az egyik ösvény a mélyebb integráció, a másik pedig a széthullás felé visz. Az Erste Group elemzői mégis inkább a nagyobb fokú integráció mellett teszik le voksukat, annak ellenére, hogy az euró zónában a határon átnyúló tőkekivonás, inkább a szétesés irányába mutat és a bankok a szabályozó hatóságokkal együtt a hazai piacot erősítő intézkedéseket preferálják.

Továbbra is nagyfokú volatilitás várható azonban a piacon. Amennyiben az EKB ismét beveti a különleges eszközöket (az LTRO-t, az SMP-t, vagyis értékpapír-piaci programot), az mindenképpen pozitív hatással lesz a portfólió-befektetésekre.

Az Erste a legnagyobb befektetési lehetőséget a tízéves magyar államkötvényben látja, hiszen ennek hozama a várakozások szerint 100 bázisponttal 7 százalék pont alá esik, amint beindul az új IMF-program. A cseh államkötvények igen konzervatív befektetést jelentenek, így azok számára ajánlhatók, akik arra fogadnak, hogy hosszú távon a kockázatkerülés lesz az úr Európában. Ha viszont az európai döntéshozók az eurózóna nagyobb fokú kockázatmegosztása felé mozdulnak el, akkor a cseh hozamok vélhetően követni fogják a német hozamok felfelé tartó ívét – véli Juraj Kotian.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Babaváró támogatás: véget ért egy korszak
Herman Bernadett | 2025. június 3. 16:40
  Áprilisban is pörgött a hitelpiac, vitték a személyi hitelt, a lakáshitelt, és a munkáshitel is jól fogyott. Az híres 5 százalékos THM-ű lakáshitelből viszont nem sokat folyósíthattak a bankok.
Pénzügyi szektor Varga Mihály bejelentette: így csap oda a jegybank a csalóknak
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 10:58
Kemény intézkedések jönnek.
Pénzügyi szektor Kamatstop-háború: keményen üzent a Nemzetgazdasági Minisztérium
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 08:56
Profitéhséget emlegetnek.
Pénzügyi szektor Börtönbe kell vonulnia Töröcskei Istvánnak
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 14:59
A Széchenyi István Hitelszövetkezet korábbi elnökét félmilliárdos kárt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek. A korábbi ügyvezető is letöltendőt kapott, öt vádlottat felfüggesztettre ítéltek.
Pénzügyi szektor Nekimentek a bankok a kamatstopnak – megdöbbentő bejelentés érkezett
Privátbankár.hu | 2025. május 30. 16:47
Alaptörvény-ellenesnek nyilváníttatnák az intézkedést.
Pénzügyi szektor Egy átlagos magyar lakáshitel 5,7 millióval többe kerül, mint a szomszédban
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 09:44
Van rá magyarázat.
Pénzügyi szektor Friss tanulmány bizonyítja: Magyarországon csak a leggazdagabbak vagyona növekszik
Herman Bernadett | 2025. május 26. 10:15
Az elmúlt két évtizedben a magyarországi háztartások felső 10 százaléka, különösen a legfelső 1 százalék vagyonos réteg volt az, amelyik kiemelkedő ütemben növelte vagyonát, miközben a lakosság túlnyomó többsége ugyanolyan szegény maradt, mint korábban – írja a Blochamps Capital. 
Pénzügyi szektor Szeretne ingyenes bankszámlát? Most erre is van mód
Privátbankár.hu | 2025. május 26. 08:52
Több bank sem kér havi díjat, bizonyos feltételek megléte esetén.
Pénzügyi szektor Újabb taggal bővült a történelmi összefogás a biztosítási szakmában
Privátbankár.hu | 2025. május 20. 15:44
A magyar biztosítási piac egyik meghatározó szereplője, az UNIQA Biztosító is stratégiai megállapodást kötött a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségével (MBTSZ), tovább erősítve a szakma jövőjét formáló, példátlan összefogást.
Pénzügyi szektor Sokat hitelezett és jó sok adót fizetett a K&H
Herman Bernadett | 2025. május 20. 11:33
Megjöttek a K&H csoport első negyedéves számai. A bank 48 milliárd, a biztosító 3,8 milliárd forintnyi különadót fizetett az államnak. Nőtt a hitel- és a betétállomány.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG