1p
Az egész világot negatívan érintő tőkekivonás komoly aggodalmat keltett Kelet-Közép-Európa sebezhetőségével kapcsolatban, hiszen a térség bankrendszerét nagy százalékban birtokolják külföldi bankok. Úgy tűnik azonban, hogy a komolyabb tőkekivonást megúszta a térség - kivéve Magyarországot, ahol a kiszámíthatatlanság és az unortodox gazdaságpolitika miatt csökkent a bankok mérlege.

Szerencse, hogy az osztrák bankokhoz vagyunk bekötve

Az angolszász bankok és alapok a legagresszívabbak a tőkekivonás terén, az osztrák bankok leginkább Németországhoz kötődnek, nem szorulnak a tőkekivonás által leginkább érintett országokból származó forrásokra. Kelet-Közép-Európában – Magyarország kivételével – a külföldi bankok csak korlátozottan hajtanak végre tőkekivonást; a régióban nem várható az anyabankoknak való kitettség jelentős csökkenése. A Csehországot, Horvátországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát magába foglaló CEE6  csoport egyre inkább eltávolodik attól, hogy a térség pusztán német feldolgozóipari központ legyen; az ázsiai vállalatok egyre nagyobb jelenléttel bírnak a régióban - derül ki az Erste Csoport friss elemzéséből.

Az egész világot negatívan érintő tőkekivonás – aminek oka az volt, hogy a nemzetközi bankok visszavágták határon átnyúló hitelezési tevékenységüket – komoly aggodalmat keltett Kelet-Közép-Európa sebezhetőségével kapcsolatban, hiszen a térség bankrendszerét nagy százalékban birtokolják külföldi bankok. Az Erste Group elemzőinek számításai azt bizonyítják azonban, hogy a CEE6-országok sem közvetett, sem közvetlen módon nem állnak a világon tapasztalható, komoly mértékű tőkekivonás középpontjában (Magyarország kivételével).

A kelet-közép-európai korlátozott tőkekivonás alapvető magyarázata abban rejlik, hogy a régió finanszírozását uraló osztrák bankok leginkább Németországhoz kapcsolódnak, így nem függnek a tőkekivonást a legagresszívabban végző Egyesült Királyságból és a perifériáról érkező forrásoktól. A második legfontosabb ok pedig, hogy alacsonyabb mértékű államadósságuk és viszonylag kicsi bankszektoruk miatt a kelet-közép-európai államoknak sikerült elkerülniük azt az „államadósságból felpumpált bankszektor”-féle ördögi kört, amit most a Görögországhoz és Spanyolországhoz hasonló államok nyögnek – véli Juraj Kotian, az Erste Group Kelet-közép-európai Pénzügyi és Makroelemzési Osztályának vezetője.

Magyarország bukta a legtöbbet

A kelet-közép-európai régió mellett szóló alapvető tényezők egyike az, hogy a térség két legjelentősebb kereskedelemi partnere, Ausztria és Németország a globális tőkekivonásnak leginkább ellenálló államok között szerepel. Az eurózóna perifériáján lévő államokban működő bankok által elszenvedett súlyos tőkekivonás ellenére a bankok külföldi forrásainak változásáról számot adó adatok szerint Magyarország kivételével alig történt külföldi forráskivonás a kelet-közép-európai bankoknál.

A bankok külföldi forrásainak változása
(a GDP %-ában, 2012. március vs. 2011. március).
Forrás: Erste Group

 

Az alacsony államadóssági ráta és a bankszektor viszonylag kis mérete folytán a kelet-közép-európai gazdaságok kisebb kockázatot jelentenek, mint több, nagy tőkeáttétellel működő euróövezeti ország. Ebben a tekintetben Magyarország nem illik bele a kelet-közép-európai képbe. A gazdaságpolitika alacsony fokú kiszámíthatósága, a „nem ortodox” intézkedések (például a devizahitelek végtörlesztése) nyomán a magyarországi bankok mérlegének mindkét oldala csökkenésnek indult.

Egyelőre biztosan maradnak a bankok

Mennyire szilárdan tartanak ki az osztrák bankok a CEE6-országokban meglévő kitettségük mellett a nyomás kiújulása esetén? Egy új Bécsi Kezdeményezés nélkül is valószínűtlen, hogy az európai nagybankok spontán módon felszámolnák a kelet-közép-európai piacok felé fennálló kitettségüket. Azonban, miként arra a szabályozó hatóságok és nemzetközi pénzügyi intézmények rámutattak, a jövőre vonatkozó tendencia határozottan a belföldön finanszírozott modell irányába mutat, ami viszont azt jelenti, hogy középtávon a kelet-közép-európai leányvállalatok egyre kevésbé függenek majd az anyabanki finanszírozástól. Egyelőre azonban nem várható, hogy a kelet-közép-európai (konszolidált) kitettség jelentős mértékben csökkenni fog.

Figyelembe véve, hogy számos CEE6-ország hatékonyan csökkentette folyó fizetésimérleg-hiányát, a tőkebeáramlás lassulása nem veszélyezteti olyan mértékben az említett államokból álló térség gazdasági és pénzügyi stabilitását, mint a Lehman bankház összeomlását közvetlenül követő időszakban.

Ázsia előretör

Tavaly a CEE6-országokba összesen 36 milliárd euró nettó külföldi tőke áramlott, mintegy a fele a 2007-ben mért csúcspontnak, de a 2002 és 2006 közti időszak átlagának megfelelő. Nagy valószínűséggel a kelet-közép-európai országok a beruházások és a nyereségszintek tavalyi, világszerte tapasztalható visszaesése miatt csökkenést tapasztalnak majd a működőtőke-beáramlás terén. Azonban német és osztrák vállalatok számítanak a térség sztárbefektetőinek, ami nem kis előnyt jelent, hiszen termelésük rendkívül versenyképes és az említett két országban működő vállalatokat érinti a legkevésbé a bankszektorban tapasztalható tőkekivonás.

Az új EU-tagállamok integrációja után szemmel láthatóan megnövekedett az ázsiai vállalatok lábnyoma a régióban. Kelet-közép-európai jelenlétük ésszerű munkaerő-költségek mellett tökéletes hozzáférést biztosít az EU közös fogyasztói piacához. Jelenleg Szlovákiában és Csehországban a három legnagyobb exportőr közül kettő ázsiai, vagyis kijelenthető, hogy Kelet-Közép-Európában megszűnt Németország hegemóniája, már ami a térség feldolgozóipari központként való kezelését illeti. Azzal számolunk, hogy az elkövetkezendő években az ázsiai vállalatok továbbra is visszaforgatják a nyereséget a kelet-közép-európai térségben – jósolja Juraj Kotian.

Nem dobálják el az állampapírokat - a magyar kötvény a legjobb befektetés?

A periférián lévő országok államkötvény-piacán tapasztalható, szűnni nem akaró feszültség és az európai bankszektort érintő folyamatos tőkekivonás ellenére a CEE6-országokban a befektetők nem igyekeztek hirtelen megszabadulni államkötvényeiktől. Az Európai Központi Bank által decemberben és februárban útnak indított LTRO-programok, azaz hosszú lejáratú refinanszírozási csomagok nyomán nőtt a külföldi kereslet is. A belföldi hozamok visszaestek, a kelet-közép-európai kormányok pedig bejáratott hozzáféréssel rendelkeznek a külföldi pénzpiacokhoz. Az idei esztendő első negyedévében szinte mindegyik kelet-közép-európai kormány bocsátott ki eurókötvényt a külföldi pénzpiacokon. Az Európai Bizottság eleddig pozitívan értékeli a kelet-közép-európai költségvetési konszolidációt, és azzal számol, hogy a 2012-re (de legkésőbb 2013-ban) a szóban forgó országok a GDP 3 százaléka alá szorítják költségvetési hiányukat.

Európa nyilvánvalóan egyre gyorsabban halad az útelágazás felé, ahol az egyik ösvény a mélyebb integráció, a másik pedig a széthullás felé visz. Az Erste Group elemzői mégis inkább a nagyobb fokú integráció mellett teszik le voksukat, annak ellenére, hogy az euró zónában a határon átnyúló tőkekivonás, inkább a szétesés irányába mutat és a bankok a szabályozó hatóságokkal együtt a hazai piacot erősítő intézkedéseket preferálják.

Továbbra is nagyfokú volatilitás várható azonban a piacon. Amennyiben az EKB ismét beveti a különleges eszközöket (az LTRO-t, az SMP-t, vagyis értékpapír-piaci programot), az mindenképpen pozitív hatással lesz a portfólió-befektetésekre.

Az Erste a legnagyobb befektetési lehetőséget a tízéves magyar államkötvényben látja, hiszen ennek hozama a várakozások szerint 100 bázisponttal 7 százalék pont alá esik, amint beindul az új IMF-program. A cseh államkötvények igen konzervatív befektetést jelentenek, így azok számára ajánlhatók, akik arra fogadnak, hogy hosszú távon a kockázatkerülés lesz az úr Európában. Ha viszont az európai döntéshozók az eurózóna nagyobb fokú kockázatmegosztása felé mozdulnak el, akkor a cseh hozamok vélhetően követni fogják a német hozamok felfelé tartó ívét – véli Juraj Kotian.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Az amerikai GDP a vártnál is jobban csökkent az első negyedévben
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 16:21
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
Pénzügyi szektor Új adószabályok jönnek – ezeket érdemes tudni
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 14:21
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Pénzügyi szektor Különleges engedélyt adtak a világ legrégebbi bankjának
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 16:04
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Pénzügyi szektor Nagy bejelentésekre készül a Hungarikum Alkusz
Herman Bernadett | 2025. június 25. 15:02
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket. 
Pénzügyi szektor Tovább erősödik a rendkívüli összefogás: az Allianz Hungária is csatlakozott
Natív tartalom | 2025. június 24. 16:40
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
Pénzügyi szektor Global Capital: ismét Magyarország a régió legjobb kötvénykibocsátója
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 16:07
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Pénzügyi szektor Szebb arcát mutatja a szomszédunkban az infláció
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 15:46
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
Pénzügyi szektor Semmi meglepő nem volt a Bank of England mai döntésében
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 14:12
A várakozásoknak megfelelően nem módosította 4,25 százalékos alapkamatát a Bank of England.
Pénzügyi szektor Stratégiai áttörés a magyar biztosítási piacon
Natív tartalom | 2025. június 19. 11:40
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. többségi tulajdont vásárolt a Callfactory holdingcégében, amely Magyarország egyik vezető Call Center szolgáltató vállalatcsoportja, és a jövőben HUNFactory néven szolgája ki meglévő és leendő ügyfeleit.
Pénzügyi szektor Óriási változás történt a bankkártyás fizetésekben Magyarországon
Herman Bernadett | 2025. június 18. 19:12
Erőlteti a kormány az ATM-ek telepítését, pedig a bankkártyások egyre kevesebb készpénzt vesznek fel. Az ügyfelek ét és félszer annyit vásárolnak már bankkártyával, mint amennyi a készpénzfelvétel összege, sőt egyre többen inkább befizetésre használják az ATM-eket. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG