Szerencse, hogy az osztrák bankokhoz vagyunk bekötve

Az angolszász bankok és alapok a legagresszívabbak a tőkekivonás terén, az osztrák bankok leginkább Németországhoz kötődnek, nem szorulnak a tőkekivonás által leginkább érintett országokból származó forrásokra. Kelet-Közép-Európában – Magyarország kivételével – a külföldi bankok csak korlátozottan hajtanak végre tőkekivonást; a régióban nem várható az anyabankoknak való kitettség jelentős csökkenése. A Csehországot, Horvátországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát magába foglaló CEE6  csoport egyre inkább eltávolodik attól, hogy a térség pusztán német feldolgozóipari központ legyen; az ázsiai vállalatok egyre nagyobb jelenléttel bírnak a régióban - derül ki az Erste Csoport friss elemzéséből.

Az egész világot negatívan érintő tőkekivonás – aminek oka az volt, hogy a nemzetközi bankok visszavágták határon átnyúló hitelezési tevékenységüket – komoly aggodalmat keltett Kelet-Közép-Európa sebezhetőségével kapcsolatban, hiszen a térség bankrendszerét nagy százalékban birtokolják külföldi bankok. Az Erste Group elemzőinek számításai azt bizonyítják azonban, hogy a CEE6-országok sem közvetett, sem közvetlen módon nem állnak a világon tapasztalható, komoly mértékű tőkekivonás középpontjában (Magyarország kivételével).

A kelet-közép-európai korlátozott tőkekivonás alapvető magyarázata abban rejlik, hogy a régió finanszírozását uraló osztrák bankok leginkább Németországhoz kapcsolódnak, így nem függnek a tőkekivonást a legagresszívabban végző Egyesült Királyságból és a perifériáról érkező forrásoktól. A második legfontosabb ok pedig, hogy alacsonyabb mértékű államadósságuk és viszonylag kicsi bankszektoruk miatt a kelet-közép-európai államoknak sikerült elkerülniük azt az „államadósságból felpumpált bankszektor”-féle ördögi kört, amit most a Görögországhoz és Spanyolországhoz hasonló államok nyögnek – véli Juraj Kotian, az Erste Group Kelet-közép-európai Pénzügyi és Makroelemzési Osztályának vezetője.

Magyarország bukta a legtöbbet

A kelet-közép-európai régió mellett szóló alapvető tényezők egyike az, hogy a térség két legjelentősebb kereskedelemi partnere, Ausztria és Németország a globális tőkekivonásnak leginkább ellenálló államok között szerepel. Az eurózóna perifériáján lévő államokban működő bankok által elszenvedett súlyos tőkekivonás ellenére a bankok külföldi forrásainak változásáról számot adó adatok szerint Magyarország kivételével alig történt külföldi forráskivonás a kelet-közép-európai bankoknál.

A bankok külföldi forrásainak változása (a GDP %-ában, 2012. március vs. 2011. március). Forrás: Erste Group

Az alacsony államadóssági ráta és a bankszektor viszonylag kis mérete folytán a kelet-közép-európai gazdaságok kisebb kockázatot jelentenek, mint több, nagy tőkeáttétellel működő euróövezeti ország. Ebben a tekintetben Magyarország nem illik bele a kelet-közép-európai képbe. A gazdaságpolitika alacsony fokú kiszámíthatósága, a „nem ortodox” intézkedések (például a devizahitelek végtörlesztése) nyomán a magyarországi bankok mérlegének mindkét oldala csökkenésnek indult.

Egyelőre biztosan maradnak a bankok

Mennyire szilárdan tartanak ki az osztrák bankok a CEE6-országokban meglévő kitettségük mellett a nyomás kiújulása esetén? Egy új Bécsi Kezdeményezés nélkül is valószínűtlen, hogy az európai nagybankok spontán módon felszámolnák a kelet-közép-európai piacok felé fennálló kitettségüket. Azonban, miként arra a szabályozó hatóságok és nemzetközi pénzügyi intézmények rámutattak, a jövőre vonatkozó tendencia határozottan a belföldön finanszírozott modell irányába mutat, ami viszont azt jelenti, hogy középtávon a kelet-közép-európai leányvállalatok egyre kevésbé függenek majd az anyabanki finanszírozástól. Egyelőre azonban nem várható, hogy a kelet-közép-európai (konszolidált) kitettség jelentős mértékben csökkenni fog.

Figyelembe véve, hogy számos CEE6-ország hatékonyan csökkentette folyó fizetésimérleg-hiányát, a tőkebeáramlás lassulása nem veszélyezteti olyan mértékben az említett államokból álló térség gazdasági és pénzügyi stabilitását, mint a Lehman bankház összeomlását közvetlenül követő időszakban.

Ázsia előretör

Tavaly a CEE6-országokba összesen 36 milliárd euró nettó külföldi tőke áramlott, mintegy a fele a 2007-ben mért csúcspontnak, de a 2002 és 2006 közti időszak átlagának megfelelő. Nagy valószínűséggel a kelet-közép-európai országok a beruházások és a nyereségszintek tavalyi, világszerte tapasztalható visszaesése miatt csökkenést tapasztalnak majd a működőtőke-beáramlás terén. Azonban német és osztrák vállalatok számítanak a térség sztárbefektetőinek, ami nem kis előnyt jelent, hiszen termelésük rendkívül versenyképes és az említett két országban működő vállalatokat érinti a legkevésbé a bankszektorban tapasztalható tőkekivonás.

Az új EU-tagállamok integrációja után szemmel láthatóan megnövekedett az ázsiai vállalatok lábnyoma a régióban. Kelet-közép-európai jelenlétük ésszerű munkaerő-költségek mellett tökéletes hozzáférést biztosít az EU közös fogyasztói piacához. Jelenleg Szlovákiában és Csehországban a három legnagyobb exportőr közül kettő ázsiai, vagyis kijelenthető, hogy Kelet-Közép-Európában megszűnt Németország hegemóniája, már ami a térség feldolgozóipari központként való kezelését illeti. Azzal számolunk, hogy az elkövetkezendő években az ázsiai vállalatok továbbra is visszaforgatják a nyereséget a kelet-közép-európai térségben – jósolja Juraj Kotian.

Nem dobálják el az állampapírokat - a magyar kötvény a legjobb befektetés?

A periférián lévő országok államkötvény-piacán tapasztalható, szűnni nem akaró feszültség és az európai bankszektort érintő folyamatos tőkekivonás ellenére a CEE6-országokban a befektetők nem igyekeztek hirtelen megszabadulni államkötvényeiktől. Az Európai Központi Bank által decemberben és februárban útnak indított LTRO-programok, azaz hosszú lejáratú refinanszírozási csomagok nyomán nőtt a külföldi kereslet is. A belföldi hozamok visszaestek, a kelet-közép-európai kormányok pedig bejáratott hozzáféréssel rendelkeznek a külföldi pénzpiacokhoz. Az idei esztendő első negyedévében szinte mindegyik kelet-közép-európai kormány bocsátott ki eurókötvényt a külföldi pénzpiacokon. Az Európai Bizottság eleddig pozitívan értékeli a kelet-közép-európai költségvetési konszolidációt, és azzal számol, hogy a 2012-re (de legkésőbb 2013-ban) a szóban forgó országok a GDP 3 százaléka alá szorítják költségvetési hiányukat.

Európa nyilvánvalóan egyre gyorsabban halad az útelágazás felé, ahol az egyik ösvény a mélyebb integráció, a másik pedig a széthullás felé visz. Az Erste Group elemzői mégis inkább a nagyobb fokú integráció mellett teszik le voksukat, annak ellenére, hogy az euró zónában a határon átnyúló tőkekivonás, inkább a szétesés irányába mutat és a bankok a szabályozó hatóságokkal együtt a hazai piacot erősítő intézkedéseket preferálják.

Továbbra is nagyfokú volatilitás várható azonban a piacon. Amennyiben az EKB ismét beveti a különleges eszközöket (az LTRO-t, az SMP-t, vagyis értékpapír-piaci programot), az mindenképpen pozitív hatással lesz a portfólió-befektetésekre.

Az Erste a legnagyobb befektetési lehetőséget a tízéves magyar államkötvényben látja, hiszen ennek hozama a várakozások szerint 100 bázisponttal 7 százalék pont alá esik, amint beindul az új IMF-program. A cseh államkötvények igen konzervatív befektetést jelentenek, így azok számára ajánlhatók, akik arra fogadnak, hogy hosszú távon a kockázatkerülés lesz az úr Európában. Ha viszont az európai döntéshozók az eurózóna nagyobb fokú kockázatmegosztása felé mozdulnak el, akkor a cseh hozamok vélhetően követni fogják a német hozamok felfelé tartó ívét – véli Juraj Kotian.