Kína szigorította a pénzügyi ágazatának szabályait, a lépések hétfőn léptek életbe. A kormány így próbálja megállítani a világ második legnagyobb gazdaságában egyre mélyülő eladási hullámot, ami immár stabilitási kockázatokat vetít előre – írja a BBC.
A kínai és hongkongi részvények közel 6 milliárd dollárt veszítettek az értékükből a három évvel ezelőtti csúcs óta.
A Kínai Értékpapír-szabályozó Bizottság (CSRC) szerint az intézkedések "tisztességesebb piaci rendet" teremtenek.
Az új szabályok értelmében hétfőtől korlátozzák az úgynevezett "shortolást".
Ez a befektetési stratégia azt jelenti, hogy egy kereskedő arra fogad, hogy egy részvény vagy más eszköz értéke csökkenni fog. Kölcsönveszik az eszközt, és azonnal eladják azzal a céllal, hogy később alacsonyabb áron visszavásárolják, és a különbözetet megtartják.
Megrengett a piac
A kínai felügyelet lépésének a háttere, hogy mérhető és méretes károkat okoz a tőkepiacnak a spekulatív befektetők tömege.
A shortolás mellett kiálló befektetők szerint a műfaj fontos szerepet játszhat a pénzügyi piacokon, mivel segíthet egy eszköz valódi értékének megállapításában.
Kritikusai szerint azonban a shortolás kíméletlen kereskedési stratégia, amely aláássa a vállalatok reputációját.
A CSRC legutóbbi bejelentése azt követően született, hogy a szabályozó hatóság által az elmúlt évben bevezetett informális intézkedések sorozata nem tudta biztosítani azt a támaszt a pénzpiacoknak, amit reméltek tőle.
Az új lépés "kiemeli a méltányosságot és az észszerűséget, csökkenti az értékpapír-kölcsönzés hatékonyságát, és korlátozza az intézmények előnyeit az információk és eszközök használatában, így minden befektetőnek több időt ad a piaci információk feldolgozására, és igazságosabb piaci rendet teremt" – idézi a CSRC közösségi médiában kiadott nyilatkozatát a CNBC.
A CSRC hozzátette, hogy a lépés "markánsan" lecsap azokra az illegális tevékenységekre, amelyek az értékpapír-kölcsönzést használják fel mérlegük manipulálására és készpénzkivonásra.
Vágyakozunk az új világrendre
A múlt héten Li Qiang, az ország miniszterelnöke arra kérte a hatóságokat, hogy hozzanak "erőteljesebb" intézkedéseket a részvényárfolyamok stabilizálása érdekében.
Az Európai Uniót elárasztó kínai ipari túltermelés miatti növekvő riadalom új frontot nyit a Nyugat és Peking közötti kereskedelmi háborúban, amely 2018-ban Washington importvámjaival kezdődött – emlékeztet elemzésében a Reuters.
Brüsszel kereskedelempolitikája is egyre inkább védekezővé válik a kínai termelésközpontú, adósságvezérelt fejlődési modell globális következményeivel szemben.
A kínai döntéshozók sokszor jelezték azon szándékukat, hogy a belső keresletre kívánnak támaszkodni, hogy a világ második legnagyobb gazdaságát leszoktassák az évtizedek óta tartó, az infrastruktúrától és az ingatlanszektortól való függőségéről.
Hova megy a tőkepiac?
Az idei fontos választások sora kétségtelenül tényező lesz a globális változásokban, ahogy az szakértői háttérbeszélgetéseinkből is kiderül. Ugyan az Európai Parlament továbbra sem bír azzal a súllyal, amit szeretne, az Egyesült Államok elnökválasztása jelentősen kihat a tőkepiaci kilátásokra.
Donald Trumpnak minden esélye megvan, hogy visszaüljön az elnöki székbe. Azzal együtt, hogy megrögzött kapitalista, előző ciklusában a gazdasági fronton épp ő jelölte ki Kínát elsődleges ellenfélnek.
Akkor a külkereskedelmi mérleg volt az elsődleges színtér. Most jöhetnek a pénzpiacok.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 28,3 pontos, 0,02 százalékos emelkedéssel 120 679,89 pontos történelmi csúcson zárt csütörtökön. 
