Korlátozták az európai bankárok jutalmát, a londoni City őrjöng
A bruxinfo.hu értesülése szerint a világon elsőként az Európai Unióban szigorú keretek közé szorítják a bankárok sikerdíjait. A Tanács, a Parlament és a Bizottság által a fontos jogszabályról elért politikai megállapodást a következő napokban és hetekben még meg erősíteniük az intézményeknek.
Egy osztrák néppárti képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a történelem során először a bankároknak kifizetett bónuszoknak is határt szabnak. A képviselő szerint a rendeletnek mégsem ez a leglényegesebb pontja, hanem az, hogy az európai bankoknak 2014-től több tőkét kell majd tartalékolniuk a stabilitásuk szavatolása érdekében és fő feladatukra kell majd koncentrálniuk, ami a reálgazdaság, vagyis a kis- és középvállalkozások és a munkahelyek finanszírozása.
A hosszas tárgyalássorozat után tető alá hozott alku értelmében a bankszektorban dolgozóknak egy adott évben kifizetett sikerdíj (bónusz) nem haladhatja meg a bankárok éves bérét. Ettől az 1:1-es szabálytól csak akkor lehet majd maximum az éves bér duplájának megfelelő összegig eltérni, ha a bank részvényeinek legalább a felével rendelkező részvényesek a szavazatok minimum 65 százalékával, vagy quorum esetén a szavazatok 75 százalékával külön nem így rendelkeznek.
A sikerdíjak korlátok közé szorítása talán a legellentmondásosabb kérdés volt a tárgyalások során, mert – miként a megállapodás utánn Philippe Lamberts, zöld árnyék-jelentéstevő megemlítette – elsősorban a nagybankok és számos kormány keményen lobbiztak ellene, miközben a parlament a végsőkig ragaszkodott hozzá. A döntéshozók abban bíznak, hogy a bónuszok szabályozásával sikerül visszaszorítani a túlzott mértékű kockázatvállalást, aminek nagy szerepe volt a pénzügyi válság kirobbanásában. Az új szabályok a rövid távú kockázatvállalás helyett a hosszú távú eredményességre ösztönözhetik a banki üzletkötőket.
Londoni bankkörök felrobbannak a dühtől
A Financial Timesnak több nagyobb európai bank vezetője is arról beszélt, hogy a bónuszok korlátozása miatt elveszítik legjobb kereskedőiket és menedzsereiket, akik Amerikában vagy más kontinensek bankjainál vállalhatnak munkát, s az intézkedés így versenyhátrányba hozza az európai pénzügyi szektort.
London polgármestere egyenesen önpusztítónak nevezte az intézkedést , amely a legjobb esetben is Zürichnek, Szingapúrnak és New Yorknak kedvez a küszködő Európai Unió rovására. A nol.hu szerint David Cameron brit miniszterelnök is felháborodva nyilatkozott és azt mondta: az Európai Uniónak nem ezen a területen kellene szigorítani a bankok működésére vonatkozó előírásokat.
Az ügy újabb éket verhet Nagy-Britannia, az unió pénzügyi központja és a kontinens közé. A bónuszok elmaradása az egész brit gazdaságot sújthatja, hiszen a Reuters szerint például az elmúlt tíz évben 27 milliárd font bónuszt költöttek Londonban ingatlanra a bankárok. Ugyanakkor a britek arra is felhívják a figyelmet, hogy míg 2008-ban 11,5 milliárd font bónuszt fizettek ki a Cityben, addig tavaly már „csak” 4,4 milliárdot. Az egyezséget ugyanakkor London nem tudja egymaga blokkolni majd az uniós pénzügyminiszterek tanácsában.
A bankokra is lesújtanak új szabályokkal
A bankoknak a jövőben az eddiginél több jobb minőségű tőkét kell majd tartalékolniuk arra az esetre, ha beütne egy válság, és a bankok hirtelenjében likviditási problémákkal szembesülnének. Az új szabályok értelmében 4,5 százalékról 8 százalékra emelkedik a legjobb minőségű, úgynevezett Tier 1 tőke minimális küszöbértéke, amit tehát a bankoknak tartalékolniuk kell. A rendelet ugyanakkor a rugalmasság jegyében lehetőséget ad arra, hogy bizonyos feltételek mellett és bizonyos határokig a tagállamok szigorúbb tőkekövetelményeket alkalmazzanak, feltéve, hogy megkapják hozzá az Európai Bizottság jóváhagyását.
A nagyobb átláthatóság kedvéért a bankoknak fel kell fedniük, hogy minden egyes országban mennyi profitra tettek szert, mennyi adót fizettek és mekkora állami támogatásban részesültek. Hasonlóan az üzleti forgalomról és az alkalmazottak pontos számáról is be kell számolniuk. A bankoknak 2014. január 1-től kell megosztaniuk ezeket az információkat az Európai Bizottsággal, 2015-től pedig nyilvánosságra is kell hozniuk ezeket az adatokat.
