Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: a késői fagy okozta sérülésből többségében képesek lesznek regenerálódni a növények, azokon a területeken lehet nagyobb gond, ahol rossz minőségű vetőmag került a földbe, vagy technológiai hibák fordultak elő vetésnél.
Az elmúlt napokban főként Bács-Kiskun, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyékből érkeztek aggasztó hírek arról, hogy a szőlőültetvényekben és gyümölcsösökben nagy károkat okozott a későn érkezett hideg időjárás. A fagy nemcsak itt, hanem a kukoricaföldön is otthagyta nyomát. A károk összegzése jelenleg is tart, de az bizonyos, hogy nehéz szezon elé néznek az érintett gazdálkodók.
Amennyiben megbízható, jó minőségű nagy stressztűrő-képességű vetőmag került a földbe és a vetési technológia is megfelelő volt, úgy a fagy feltételezhetően nem érintette a tenyészőcsúcsot, azaz a növény képes a továbbfejlődésre. Ellenkező esetben viszont ezeket a területeket újra kell vetni, amely nagy többletköltséggel jár a gazdák számára.
Nem ez volt az első ilyen eset
A klímaváltozás miatt a jövőben egyre gyakoribbá válnak majd az elmúlt hetekhez hasonló szélsőséges időjárási körülmények hazánkban, s ezért a gazdálkodóknak jobban oda kell figyelniük mind a vetőmag kiválasztására, mind pedig a vetéssel kapcsolatos igényes szakmai munkára.
A vetőmag szektor már most figyelembe veszi ezeket a változásokat, és megpróbál megfelelő válaszokat adni a kihívásokra - hő-, hideg- és aszálytűrő, azaz komplex stressztűrő-képességű - új fajták és hibridek fejlesztésével. Ez ma minden komoly nemesítő cég kiemelt céljai között szerepel. A jövőben a gazdálkodóknak is eszerint érdemes megválasztaniuk a földjükbe kerülő vetőmagot.
Nem csak a gépek zuhannak, a munkások is elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
